Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Serföző Szabolcs: A zarándokhelyek szerepe a Habsburg-dinasztia reprezentációjában a 17-18. században
1190 SERFŐZŐ SZABOLCS a láncot a kegyhelynek, amikor az augsburgi birodalmi gyűlésről hazatérőben utoljára járt Bajorországban.2 7 1541-ben, a vallásbéke megteremtését célzó, eredménytelen birodalmi gyűlést követően V Károly császár is ellátogatott Altöttingbe, hogy a kereszténység egységéért imádkozzon.2 8 Ezt követően több mint fél évszázadon át, 1630-ig nincs adatunk a Habsburgok altöttingi látogatásaira vonatkozóan, a 17. század derekán azonban a Pietas Bavarica modellje nyomán Altötting egyre nagyobb jelentőségre tett szert a Pietas Austriacaban is, összefüggésben a katolikus megújulás kibontakozásával. A 16-17. század fordulóján a Habsburg- és a Wittelsbach-dinasztiát a házassági kapcsolatok és a politikai érdekek szorosan összekötötték, a két uralkodóház vállvetve hajtotta végre országaik katolikus restaurációját. I. Ferdinánd fia, II. Károly, Belső-Ausztria főhercege 1571-ben feleségül vette unokahúgát, Wittelsbach Mária bajor hercegnőt (1551-1608). Fiuk, Ferdinánd főherceg (a későbbi II. Ferdinánd) az ingolstadti jezsuita kollégiumban együtt nevelkedett unokabátyjával, I. Miksa bajor herceggel, majd 1600-ban feleségül vette unokanővérét, Miksa húgát, Mária Annát (1574-1616). 1635-ben pedig az ő, szintén Mária Anna nevű lányuk (1610-1665) lett Miksa második felesége. A 17. században a Habsburg-uralkodók altöttingi látogatásai, ha nem is váltak rendszeressé, de II. Ferdinándtól I. Józsefig mindegyik császár legalább egyszer járt a bajor kegyhelyen, rendszerint a regensburgi birodalmi gyűlésről, illetve a frankfurti császárkoronázásról Bécsbe hazatérőben.29 Ezek a látogatások tehát nem valódi, célirányos zarándoklatok, hanem a Hofreisék, az uralkodók hivatalos utazásainak járulékos, ám jelentőségteljes elemei voltak. A kegyhely felkeresésének a birodalmi ügyekhez kapcsolódó alkalmai, valamint a látogatásokat kísérő reprezentációs gesztusok ugyanakkor azt jelzik, hogy Altöttinget — legalábbis a 17. század végéig — egyfajta birodalmi kegyhelynek, Anna Coreth kifejezésével élve Reichsheiligtumnak tekintették a Habsburg-uralkodók.3 0 Mind II. Ferdinánd anyja, Wittelsbach Mária, mind pedig első felesége, Mária Anna, I. Miksa bajor herceg húga fontos szerepet játszott a Pietas Bavarica modelljének a Habsburg-udvar felé való közvetítésében, azonban mindketten meghaltak még II. Ferdinánd császárrá koronázása előtt. Talán ezzel is magyarázható, hogy II. Ferdinánd 1619. szeptemberi frankfurti megkoronázását követően nem kereste fel a bajor kegyhelyet, sem pedig 1623-ban, amikor a választófejedelmi gyűlésre Regensburgba utazott. Míg szülőföldjére, a stájerországi Mariazellbe többször is elzarándokolt, addig Altöttingben csak egy alkalommal járt, nevezetesen 1630 novemberében, amikor a regensburgi választófejedelmi gyűlés után egész családjával és díszes kísérettel felkereste a kegyhelyt.31 Ez alkalomból a császár egy gyémántokkal díszített cibóriumot, Gonzaga Eleonóra csá-27 Campbell Dogson: Two Bavarian „Gnadenbilder" and their records in art. Journal of the Warburg and Courtauld Institutes (1945) 146-151. 28 König, M. A.: Weihegaben i. m. II. 56-58. 29 Mint ismeretes, a középkorban a német-római császárok megválasztásra Frankfurtban, megkoronázásukra pedig rendszerint Aachenben került sor, 1562-től azonban már a császárkoronázás is Frankfurtban zajlott. 30 Coreth, A.: Pietas Austriaca i. m. 58. 31 König, M. A.: Weihegaben i. m. II. 187-191.
