Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Tusor Péter: A prágai nunciatúra tervezetei a trienti katolicizmus magyarországi terjesztésére a 16-17. század fordulóján
A PRÁGAI NUNCIATÚRA TERVEZETEI ... A 16-17. SZÁZAD FORDULÓJÁN 1173 Az emlékiratok szerzősége, tekintettel a dokumentumok tartalmára és a megfogalmazójuk kilétének megállapítására tett eddigi kísérletekre — lásd még alább Károlyitól Árpádtól, Oskar Arnold Meyertől —, a magyar historiográfia egyik érdekes kérdésévé vált. Mivel magam az iratok keletkezési helyeként tanulmányom címében és szövegében eddig következetesen a prágai nunciatúrát jelöltem meg, aligha kerülhető meg, hogy behatóan meg ne indokoljam álláspontomat. Verancsics szerzőségének cáfolata Az iratokat közlő Tóth László mindkét dokumentumot 1606 elejére keltezi. Részben célzatosan, hogy az 1605 decemberében Rómába érkező csanádi püspök már elkészíthesse azokat. Az a meglátása viszont,2 4 hogy az iratok szerzője egy és ugyanazon személy, helytállónak tűnik. A stílus, a szóhasználat, az adatok egyezése: Heliodoros emlegetése, 300 egyházi Magyarországon (ami még egyéb vonatkozásban is jelentős lesz), illetve a tartalmi átfedések: például éles hierarchia-ellenesség, mind-mind egyazon kézre mutatnak. Emellett aDello statopresente...-ben található — egy részletesebb egyházi vonatkozású tervezet igény szerinti kidolgozására történő — hivatkozásnak tökéletesen megfelel az II modo de restaurare.... Tóth legfőbb érve a szerzőség megállapítására, hogy az II modo de restaurare. .. másolata megtalálható Verancsicsnak az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött hagyatékában,25 illetve hogy a Dello stato presente... különféle államtitkársági hátjegyzetei nem posta- vagy futárszolgálat útján történt, hanem a szerző által személyesen végzett kézbesítést jelentenek. E jegyzeteket véli a közvetlen átadás, ebből következőleg pedig a szerzőség perdöntő bizonyítékának.2 6 A gondolatmenet első pillantásra szembeötlő és óvatosságra intő fogyatékossága, hogy a Segreteria di Stato tisztviselőinek hasonló jegyzetei találhatók a nunciatúrákról beérkező iratokon is. Sőt leginkább azokon fordulnak elő. Az ismeretlen minutanték feljegyzései szerint az emlékiratot a területért illetékes államtitkárnak, Marzio Malacridának is látnia kellett, majd beszélnie róla V Pálnak. Vagyis ha a dokumentum netalán nem a diplomáciai postával futott be nálta, ez egyértelműen kidei-ül. Az iratokon azonban — mint ezt leellenőriztem -— nem szerepel az ágens neve. Vagyis Tóth László nem vádolható tudománytörténeti hamisítással, mint ellenkező esetben következne. (Tóth bár az II modo de restaurare... szövegét az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában [a továbbiakban OSZKK] található másolat után közli, használta a vatikáni példányokat. Az 11 modo de restaurare... esetében Lukácsé tói eltérő jelzete a kötet lapjainak időközbeni újraszámozásából adódhat.) Minden valószínűség szerint Lukács szintén felismerte Verancsics szerzőségének tarthatatlanságát, és feljegyzéseiben a nálánál tényleg valószínűbb római ágenst tette a helyére. Diotalevi azonban már 1603-ban meghalt. (Vö. alább, 57. j.) Az 1605 előtti keletkezés pedig mindenképpen elvethető, hiszen az II modo de restaurare... VIII. Kelement már nem uralkodó pápaként említi. A Kruppa Tamás által felvetett megoldás, miszerint a szerző ugyan Verancsics, de nem akarván exponálni magát, a beadványokat — némi módosításokat is végezve bennük — Diotalevi szignálta, nem valószínű, mert az ágens — Kruppa egyébként logikus következtésével ellentétben — éppen a Collegium Germanicum et Hungaricum áthelyezésének szükségességét vallotta (L. fentebb, a 10. j.-t.). Ezt az elképzelést egyébként az 11 modo de restaurare... mások véleményének tartotta, és — miként már láthattuk — nem kívánt állást foglalni vele kapcsolatban. 24 Tóth L.\ Verancsics Faustus i. m. 165. 25 Uo. 163. Pontosabban egy 18. századi másolatról beszél, amelyen idegen kéztől az Ex Chartophylacio Draganichiano-Verantiano felirat található. (OSZKK Quart. Ital. 10.) 26 Tóth L.: Verancsics Faustus i. m. 162.
