Századok – 2010

KÖZLEMÉNYEK - Tusor Péter: A prágai nunciatúra tervezetei a trienti katolicizmus magyarországi terjesztésére a 16-17. század fordulóján

1166 TUSOR PÉTER azonosítható. Az emlékirat a pápai diplomácia azon, már-már szokványosnak mondható célkitűzésem túl, hogy elérje az uralkodónál a katolikusok kizárólagos alkalmazását a fontosabb posztokon, illetve az egyházi javadalmak visszaadását és betöltését (kiváltképpen a fél országrészt felölelő, szinte színprotestáns Egerét, valamint az ország egyetlen szemináriumával rendelkező Esztergomét), több különleges elképzelést is körvonalaz.3 Ilyen például a kapucinusok vagy még inkább a sarutlan karmeliták behozatalának ötlete, továbbá a Kassán felállítandó jezsuita kollégium és szeminárium vélhetően a jezsuita Antonio Possevinóra visszavezethető terve.4 Az alapításokat részben a periférikus fekvése miatt be nem vált turóci (znióváraljai) kollégium áthelyezésével, részben egy-egy Kassa közeli apátságnak és prépostságnak — talán Tapolcának és Mislének — a kamarától, illetve a protestánsoktól történő visszaváltásával látja kivitelezhetőnek.5

Egy esetleges pápai pénzügyi közreműködés lehetőségére is tesz halvány utalást. Kiemeli, hogy a prépostság visszaszerzését mindössze 12-15000 forintból meg lehetne oldani.6

Ezután a (turóci prépostsággal együtt) három javadalom bevételei fedeznék az évi 10000 forintos működési költségeket. Különösen akkor, ha a magyar főpapok, akik a török háború kitörése előtt kivétel nélkül tartottak Bécsben egy-két növendéket, szintén hozzájárulnának valamivel. Az összeg száz növendék tartására len-3 A már sokak (Fraknói Vilmos [tévesen a Biblioteca Casanatensére hivatkozva], Natale Mosconi, Ludwig von Pastor, Tóth László, Molnár Antal stb. ) által idézett irat keletkezése 1593 és 1596 közé helyezhető (a tizenöt éves háború már kitört, a régóta üresedésben álló Eger és különösen Esztergom még nincs betöltve); a „vostra signoria illustrissima mi commanda con le lettere passate..." kezdősora pedig egyértelműen elárulja, hogy a nuncius és az Államtitkárság iratváltásáról van szó. Mivel a szerző azt írja, hogy nem régóta tartózkodik állomáshelyén, az 1593-as esztendő valószínűsíthető. A szöveg talán azon relációk sorába illeszthető, amelyeket az új nunciusok — visszaigazolandó, illetve kijavítandó az elődjük finálrelációjába és az ő íoutasításukba foglaltakat — szolgálatba lépésük után szoktak készíteni rendszerint az új római kurzus számára (de inkább alkalmi megrendelésre, mintsem a finálrelációkhoz hasonló egyetemesen kötelező érvénnyel). Teljesen ehhez hasonló Gaspare Mattéi nuncius 1639. évi jelentése is. Vö. Péter Tusor: Due relazioni di Gaspare Mattéi nunzio apostolico a Vienna dello stato «delle cose» e di religione nel regno dVngheria (1639). In: Miscellanea Bibliothecae Apostolicae Vaticanae XI. (Studi e testi 423.) Città del Vaticano 2004. 671-690. Egzaktabb bizonyítékokat hozó kutatás folytatása a szerzőséget illetően nem csekély nehézséggel járna, hiszen ezen évek nunciusi iratai lappanganak. A forrás lelőhelye: Biblioteca Corsiniana, Roma; vol. 677 (35 B 6), fol. 338r-340v. A kézirattár mutatójában a bécsi nunciatúra címszava alatt cím szerint feltüntetett forrás valójában a prágai nunciatúra anyagát másolatban tartalmazó kötetben maradt fenn. Vö. még Molnár Antal: Katolikus missziók a hódolt Magyarországon. I. 1572-1647. (Humanizmus és reformáció 26.) Bp. 2002. 117.: 346. j. Tóth László: A kassai székesegyház rekatolizálása 1604-ben. Századok 66 (1932) 487-492. 4 Vö. Fraknói Vilmos: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római szentszékkel. I-m. Bp. 1901-1903. III. 182. 5 E javadalmak szerepéről legújabban: Molnár Antal: A bátai apátság és népei a török korban. (METEM Könyvek 56.) Bp. 2006. 25-37. 6 Speciano korábban is tett utalást Róma anyagi közreműködésének lehetőségére. 1593-ban az esztergomi prímási szék betöltése érdekében sürgette, hogy Apostoli Kamara tekintettel a várható lelkipásztori előnyökre, vállaljon részt Érsekújvár erődítménye fenntartásának költségeiben, amire az érsekség javait fordították, és legfőbb akadályát képezte az új érsek kinevezésének. Rudolf előtt pedig párhuzamosan azt ecsetelte, hogy egy érsek tartása kevesebbe kerül, mint két ordinárius: egy in temporalibus és egy másik in spiritualibus illetékes adminisztrátor alkalmazása, mely utóbbi 3000 forint penziót kapott. La nunziatura di Praga di Cesare Speciano (1592-1598) nelle carte inedite Vaticane e Ambrosiane. I-V A cura di Natale Mosconi. Brescia 1966-1967. III. Nr. 42. Az érseki jövedelmekre és Újvár fenntartásában betöltött szerepükre ugyanezen időszakból 1. Kenyeres István: Az esztergomi főegyházmegye birtokai és azok szerepe a török elleni védelemben a XVI. században. In: Mater et magistra. Szerk. Hegedűs András - Csombor Erzsébet. (Strigonium antiquum V) Esztergom 2003. 51-80.