Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Kriza Ágnes: Az ortodox polemikus irodalom kezdetei a Habsburg Monarchiában. Szapolyai János levelezése az áthoszi szerzetesekkel (1533-1534)
1134 KRIZA ÁGNES gyökerezik, amelynek bibliai alapját mindenekelőtt Pál apostol Galatákhoz írt levele képezi: „Mert meg van írva, hogy Ábrahámnak két fia volt: az egyik a rabszolganőtől, a másik a szabadtól. De a rabszolganőtől való csak test szerint született, a szabadtól való viszont az ígéret által. Ezeket átvitt értelemben kell venni; mert ezek az asszonyok két szövetséget jelentenek. Az egyik a Sínai hegyi szövetség, amely szolgaságra szül: ez Hágár. Mert Sínai-hegy Arábiában -megfelel a mostani Jeruzsálemnek, amely szolgaságban van fiaival együtt. De a mennyei Jeruzsálem szabad: ez a mi anyánk." (Gal 4,22-26) A keresztény egyház (Ecclesia), a mennyei Jeruzsálem lép Zsinagóga, a Krisztust elutasító zsidóság, a régi Jeruzsálem helyébe, és ő az, aki gyermekeit felkészíti az Úr második eljövetelére. Már a legkorábbi szerzők, Tertullianus, Iraeneus és mások a Pál apostol által említett „mennyei Jeruzsálemet", „a mi anyánkat" a Jelenések Könyvének „új Jeruzsálemével" (Jel 21,2)4 9 azonosítják.5 0 Jean Daniélou találóan emeli ki a Mater Ecclesia elmélet ekkléziológiai kettősségét, miszerint az egyszerre rendelkezik történeti és eszkatológikus aspektussal.51 Erre a teóriára épülhetett rá az egyházak anyja elgondolás, amely azonban kidolgozott formában valószínűleg nem keleten jött létre,5 2 hanem római teológusok dolgozták ki a többi egyház feletti fennhatóságra támasztott pápai igény alátámasztására. A karoling eredetű mater ecclesiarum titulust5 3 többek között Canterbury Anzelm is védelmébe veszi,54 a pápai teljhatalom, a plenitudo potestatis nagy védelmezője, III. Ince (1198-1216) pedig immár kiérlelt érvekkel védelmezi Róma, az egyházak anyja elméletét: „Anya a Sión — mondják az emberek —, mert ember született benne, és maga a Magasságos alapozta meg,55 merthogy Krisztus arra méltatta, hogy ott éljen, prédikáljon és tanítson, és ott vigye végbe üdvösségünk művét, és ott vesse meg hitünk alapját. Amiért azután méltán kell anyának neveznünk, hiszen belőle száramzik az Üdvözítő tanítása. De miért mondjuk a római egyházat minden egyházak anyjának, mikor az az ortodox hit szentségeit a jeruzsálemi egyháztól kapta? Hiszen az apostol is megmondta, hogy Illíriáig jutott az evangélium hirdetésében, amelyről azonban kinyilvánítja, hogy Jeruzsálemből kezdte.5 6 Az elmondottakból pedig érthető, és a kérdésre választ is ad, hogy mikor 49 „És a szent várost, az új Jeruzsálemet is láttam, amint alászáll a mennyből az Istentől, felkészítve, mint egy menyasszony, aki a férje számára van felékesítve." Jel 21,2. 50 Joseph C. Plumpe: Mater Ecclesia: An Inquiry into the Concept of the Church as Mother in Early Christianity. Washington 1943. 51 Jean Daniélou: Les origines du christianisme latin. (Histoire des doctrines chrétiennes avant Niçée 3.) Paris 1978. 32. 52 Átfogó tanulmány híján erre csak következtetni lehet, például abból, hogy a 4-5. század ekkléziológiai vitái során, amikor éppen a jeruzsálemi püspökség státusáról folyt a vita, a Jeruzsálem, az egyházak anyja elgondolás, megfogalmazás mint érv egyáltalán nem került elő (Ernest Honigmann: Juvenal of Jerusalem. Dumbarton Oaks Papers 5. [1950] 209-279.). Maga a Jeruzsálem, az egyházak anyja titulus azonban valószínűleg korábbi eredetű, amit éppen az a liturgikus szöveg bizonyít, amire Gavriil hivatkozik („Örvendezz szent Sión, egyházaknak anyja", 8. hang, vasárnap, „Uram, Tehozzád" sztichira). 53 Robert W. Shaffern: Mater Et Magistra: Gendered Images and Church Authority in the Thought of Pope Innocent III. Logos: A Journal of Catholic Thought and Culture 4. (2001: 3. sz.) 74. 54 Papadakis, A. - Meyendorff, J.: A keresztény Kelet i. m. 232. 55 Zsolt 87(86),5, a Septuaginta alapján. 56 Vö. Róm 15,19.
