Századok – 2010

KÖZLEMÉNYEK - Kriza Ágnes: Az ortodox polemikus irodalom kezdetei a Habsburg Monarchiában. Szapolyai János levelezése az áthoszi szerzetesekkel (1533-1534)

1132 KRIZA ÁGNES katolicizmust és a protestantizmust egyazon nyugati eretnekségnek tartva szándékosan egybemossa. Lackó ezen felül azt is leírta Gavriilnak, hogy a protestánsok nem csak a böjtöt, a gyónást, hanem a liturgiát magát is elutasították. Bár a logofet szűkszavú leírásából nem derül ki, hogy Luther követői milyen megfontolások alapján tették ezt, és a liturgia elutasítása konkrétan mit is jelentett, mégis érdekes, hogy ezt a kiemelkedő jelentőségű kérdést az áthoszi elöljáró szó nélkül hagyta. Különösen azért furcsa ez, mert a korábbi eretnekségek nyomán erre az időre mind az Eucharisztia, mind a templomi imádság elutasítására átfogó ortodox válasz született, amely Gavriil számára az Athoszon nyilvánvalóan rendelkezésre is állt. Ez a momentum talán a legvilágosabb jele a Gavriiltól érkező ortodox reakció kiforratlanságának, annak, hogy az Athoszon ekkor valószínűleg még nem mérték fel sem a protestantizmus lényegét, sem annak súlyát.4

3 Katolikus-ellenes polémia: a lélek halál utáni sorsa Gavriil leveléből egyértelműen kiderül, hogy ő Szapolyai megkeresésében nem a protestantizmus hírül adását, hanem a magyar király uniós tervét tartja a legfontosabbnak. A levél egésze az uniós szándék elutasítása köré épül. A mű ezért torkollik egy első pillantásra talán meglepőnek tűnő, hosszas Róma-ellenes polémiába. A már idézett kutató, Voznyak éppen azért, mivel a levélnek ez a második fele hangnemében és stílusában ennyire eltér, egyenesen úgy gondolja, hogy a Róma-ellenes rész eredetileg nem is volt része a levélnek, hanem későbbi hozzátoldás.4

4

Azzal érvel, hogy ez a szövegrészlet egy 1578-1580-ban, a mai Lengyelország területén található Szupraszlszkij-kolostorban keletkezett, Jevsztafij szerzetes által másolt, több szempontból is nagyon jelentős polemikus gyűjteményben önálló műként is fennmaradt, Történet egy római pápáról (Isztorija o jegyinom pape rimszkom) címmel.45

Míg Petrov korábban azt feltételezte, 43

Alaposabb kutatás híján nehéz megítélni, hogy Gavriil protestáns-ellenes érvei mennyire hatottak a később igen terebélyesre duzzadó protestáns-ellenes egyházi szláv irodaimra. Az mindenesetre bizonyos, hogy a Gavriil levelezésének hagyományozásában is nagy szerepet játszó Szupraszlszkij-kolostor 1578-1580. évi kéziratában található egy nagyszabású, már sokkal kiérleltebb ortodox protestáns-ellenes polémiát tartalmazó szöveg, amely a későbbi teológiai munkákra is komoly befolyást gyakorolt, és amelyet feltételezések szerint éppen ebben a kolostorban írtak meg. Az írás a lutheránusok ellen (Szpiszanyije protyiv ljutorov) című műben azonban, amelynek csaknem a felét a képteológiai érvek teszik ki, csupán a holtakért folytatott imádságról szóló fejezetben fedezhető fel párhuzam Gavriil válaszával (A. Popov: Oblicsityelnoje szpiszamyije protyiv protyesztantov. Cstyenyija v Obscsesztve isztorii i drevnosztyej rosszijszkih (1879: 2. sz.) 1-66., Szpiszanyije protyiv ljutorov. In: Russzkaja isztoricseszkaja bibliotyeka. 19. (Pamjatnyiki polemicseszkoj lityeraturi v zapadnoj Ruszi III ) Szankt-Petyerburg 1903. 47-182). Ugyanakkor maga az ortodox protestáns-ellenes polémia a következő évtizedekben egyre nagyobb méreteket öltött, nemcsak a kijevi metropólia fennhatósága alá tartozó lengyel-litván területeken, hanem mindenekelőtt Kürillosz Lukarisz konstantinápolyi patriarcha vitatott tevékenysége nyomán a Balkánon is (Podskalsky, G.: Griechische Theologie i. m. 162-181. és másutt), majd pedig a 17. század harmincas éveinek Moszkvájában egy dinasztikus házasság terve kapcsán (T. A. Oparina: Ivan Naszedka i polemicseszkoje bogoszlovije kijevszkoj mitropolii. Novoszibiriszk 1998. 219-221.). Mindezen polémiák során számos nagyhatású mű jött létre, amelyeket egyre inkább kezdenek újra felfedezni, szisztematikus feldolgozásuk és egymáshoz - így Gavriil válaszához - való viszonyuk feltárása azonban egyelőre a jövőbeli kutatások feladata. 44

Voznyak, M.: Kilka zamitok i. m. 16-17. 45

Popov, A.: Oblicsityelnije szpiszanyija i. m. 38-39, újabb kiadása: Ukrajinszka literatura XIV—XVI szt. Red. V L. Mikitasz. Kijiv 1988. 192-193, 546. A szöveg egy későbbi variánsának ki-