Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter - Pálffy Géza: Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16-17. században (2. rész)
KÜZDELEM AZ ORSZÁGOS ÉS REGIONÁLIS HATALOMÉRT 1119 vetkező generációját képviselő ifjak (László és II. István) Esterházy Pál földesúri és nádori kancelláriájára kerültek, miképpen Felsőbüki Nagy István alnádori tisztig futó karrierjét is Esterházy támogatásának köszönhette. Sopron vármegye főispánja és 1681-től az ország nádora, Esterházy Pál az egykori Nádasdy-familiárisok egy nagyon jelentős, a vármegyei életben is meghatározó csoportját tehát sikerrel integrálta saját familiárisi hálózatába.26 4 Mindezek jól jelezték, hogy az 1680-as évektől mind az országos, mind a regionális politikában — Nádasdy Ferenc országbíró különleges bukását kihasználva és politikai-hatalmai, sőt még művészeti örökségét is részben megszerezve — a Nádasdy család helyére számottevő mértékben Esterházy Pál famíliája lépett. A 16-17. században a Magyar Királyság politikai és katonai elitjében, valamint arisztokráciájában eltöltött négy — összességében sikeresnek nevezhető — generáció után a Nádasdy-család kiesése így egy az ország elitjébe pusztán bő félévszázada (1613-ban) felkapaszkodott famíliának kínált páratlan lehetőséget a Miklós és Pál nádorok teremtette pozíciók továbbszilárdítására és gyarapítására. S noha a Nádasdyak története III. Ferenc bécsi kivégzésével nem ért véget, az 1536 és 1670 között — kisebb hullámzások dacára — szinte folyamatos, igen tekintélyes országos és dunántúli befolyást a família tagjai a következő évszázadokban már sohasem tudták visszaszerezni. Nádasdy Tamás 16. századi szívós felkapaszkodását és III. Ferenc 17. század közepi mesterinek nevezhető talpra állását, illetve a Magyar Királyság élére emelkedésüket már nem sikerült megismételni. STRUGGLE FOR NATIONAL AND REGIONAL AUTHORITY The Nádasdy Family, the Hungarian Aristocracy and the Noble Society in Western Transdanubia in the 16th and 17th Centuries (2nd Part) by Péter Dominkovits, and Géza Pálffy (Summary) In the 16th and 17th centuries the Nádasdy family belonged for four generations to the politicomilitary elite of the Hungarian Kingdom, and to the tiny group of its richest aristocratic families. The founder of the family's power was Tamás Nádasdy, who rose to become the greatest landowner of Western Transdanubia by marrying Orsolya Kanizsay (1534), the only heir of an aristocratic family which died out on the male line. According to the tax register of 1549 in the counties of Sopron, Vas and Zala he possessed 8,46 percent of all the taxable tenant sessions. The importance of this figure is well reflected by the respective proportions of other dominant aristocratic families such as the Batthyány (6 %) and the Zrínyi (7,3 %). In the next generation, Ferenc II Nádasdy not only preserved what he had inherited but also managed to further increase it; the register of 1598 shows his proportion to have augmented to 10,3 percent of all the sessions. Yet an indication of the rapid transformation in the estate structure of the region is the fact that by then the greatest landowner of Transdanubia had become György IV Zrínyi with 12,1 percent. 264 A fenti esetekre: Papp L.: Herceg Esterházy Pál nádor kancelláriájának i. m. 319-21.; Iványi E.: Esterházy Pál nádor i. m. 366-378.; Gecsényi L.\ Egy köznemesi család i. m. 241.; Dominkovits Péter: Egy egy-generációs középbirtok és birtokosa: Kövér Gábor széplaki uradalma. Adalék Sopron vármegye XVII. századi birtokos társadalmához. In: Fons 9. (2002: 1-3. sz.) 273-303.; Uő: A Kürtössy család a 17. századi Sopron vármegyében. Adalék a megyei nemesség összetételéhez, változásaihoz. In: Memoria rerum. Tanulmányok Bán Péter tiszteletére. Szerk. Oborni Teréz - Á. Varga László. Eger 2008. 143-155.
