Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter - Pálffy Géza: Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16-17. században (2. rész)
KÜZDELEM AZ ORSZÁGOS ÉS REGIONÁLIS HATALOMÉRT 1097 pitányok mellett napvilágot láttak a birtokigazgatás több fontos szereplőjének, így Somogyi Benedek és Farnasy László segesdi officiálisoknak, Sombori Gergely lékai és sopronkeresztúri udvarbírónak a levelei is. E sorban jelent meg a Sopron megyei birtokai mellett (pl. Nagycenk, Páli), Sopron szabad királyi városban a legnagyobb adót fizető, belvárosi (Fő-téri) házzal és városi majorral rendelkező, 1546-1549 során pedig Bécsben Nádasdy számára ágensi szolgálatokat teljesítő, vezető familiáris ákosházi Sárkány Antal levelezése és végakarata is, miképpen a kiterjedt ágensi kör érzékeltetésére publikálásra kerültek Udvardy György ugyancsak a császárvárosban kelt levelei is.16 7 Míg Komáromy a levélírók, Mályusz Elemér 1923-1929 során, a Levéltári Közlemények hasábjain 8 részben időrend és nyelv alapján, az 1531 és 1549 közötti magyar nyelvű leveleket publikálta.16 8 Alapos tárgyi jegyzetekkel ellátott, mintaszerű forrásközlésében mind a katonai kíséret, mind a birtokigazgatás számos képviselője feltűnik, mint például az udvarbírói tisztet is viselt süttöri birtokos, Pelérdi Ádám (1533) vagy Sennyey Ferenc kapuvári udvarbíró (1543-1546) - az utóbbinak a Nádasdy-birtokok gazdálkodásáról és a térség agrárviszonyairól szóló, kiemelkedően nagyszámú misszilise önálló feldolgozást és forráskiadást érdemelne. Míg a kapuvári várnagyi tisztet elérő, szlavóniai származású Paladin Márk példája az oszmán veszély okozta nemesi migrációra, a veszprémi Fáncsy János, a zalai Páhy Pál, a pozsonyi (csallóközi) Zeke György esete immár nemcsak a Nádasdy-familiárisok széles földrajzi körből történő verbuválódására, hanem a szolgálatba állás eltérő körülményeire is felhívja a figyelmet. Ok mindnyájan az I. Ferdinánd párti Szalay János pozsonyi ispánt szolgálták — aki (mint a fentiekben láthattuk) 1541-ben Nádasdyval együtt lett Fogaras földjének örökös grófja —, és 1543-ban valószínűsíthetően együtt lettek Nádasdy familiárisai. Az említett Sennyey már eddig publikált levelei pedig a familiárisi hálózat következő lépcsőfokait jelzik: 1546-ben, az udvarbíró távollétében, két szervitora, Dombay Pál és Bakony Jakab deák számoltak be a birtokokról. E kutatási irány utóbbi reprezentáns munkáját a Zala megyei törzsbirtokokkal, de mindkét másik megyében (is) eltérő nagyságú részbirtokokkal rendelkező primarius familiaris, Csányi Ákos Nádasdy Tamáshoz írott leveleinek Óze Sándor általi közzététele jelentette (500 db).16 9 A szolgálattevők speciális körére irányuló forráskutatások egyik lehetséges irányát ugyanakkor a főúri 167 Komáromy András: Gersei Pethő János levelei Nádasdy Tamáshoz 1550-1562. Történelmi Tár 5. (1904) 266-291., 400-291.,400-433., Somlyai Báthory András levelei Nádasdy Tamáshoz 1549-1559. Uo. (1905) 88-111., 223-232., Kerecsényi László levelei Nádasdy Tamáshoz. Uo. (1906) 103-138., 246-265., Magyar levelek a XVI. századból. Uo. (1907) 121-160., 387-436., 521-567., Magyar levelek a XVI. századból. Uo. (1908) 196-227., 431-459., Magyar levelek a XVI. századból. Uo. (1909) 211-239., Magyar levelek a XVI. századból. Sárkány Antal levelei. Uo. (1910) 375-404., 517-542., Magyar levelek a XVI. századból. Uo. (1911) 89-113., 443-477., 537-564. 168 Mályusz Elemér: Az Országos Levéltár Nádasdy-levéltárának magyar nyelvű levelei, 1531-49. Levéltári Közlemények I. közi. 1. (1923: 1-2. sz.) 126-149., II. közi. 1. (1923: 3-4. sz.) 287-309., III. közi. 2. (1924: 1-2. sz.) 55-69., IV közi. 3. (1925: 1-4. sz.) 68-85., V közi. 4. (1926: 1-2. sz.) 94-129., VI. közi. 5. (1927: 1-2. sz.) 83-103., VII. közi. 6. (1928: 1-2. sz.) 66-86., VIII. közi. 7. (1929: 3-4. sz.) 231-277. 169 5 00 magyar levél a XVI. századból i. m.
