Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter - Pálffy Géza: Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16-17. században (2. rész)
KÜZDELEM AZ ORSZÁGOS ÉS REGIONÁLIS HATALOMÉRT 1095 Sopron m. Kismarton kismartoni uradalom 15 település Sopron m. Lánzsér és Lakompak lánzsér-lakom paki uradalom 20 település Sopron m. [Rábaközi 3 település Nádasdy III. Ferenc Sopron m. Kapu (Kapuvár) kapui uradalom 20 település Sopron m. Keresztúr keresztúri uradalom 4 település Sopron m. Szarvkő16 2 szarvkői uradalom 3 település Sopron m. -borsmonostori apátsághoz tartozó javak 6 település Sopron és Vas m. Léka lékai uradalom 13 település Sopron és Vas m. Sárvár Sárvár és „felsővidéki" uradalom 25 település Vas m. Egervár egervári uradalom 3 település Széchy (Dénes és Tamás) Vas m. Felsőlendva felsőlendvai uradalom 44 település Vas m. Kőszeg kőszegi uradalom 4 település Vas m. Muraszombat muraszombati uradalom 29 település Vas m. _ fegyébl 1 településen A 16. század derekához viszonyítva tehát a fenti adatok a térségben jelentős változásokat érzékeltetnek. Ilyen például a birtokok gyarapítása és koncentrációja (a Batthyány család esetében), a regionális arisztokrácia házassággal és migrációval történt változása, új főúri család megjelenése (Esterházyak). Ugyanakkor nem feledhető, hogy éppen az 1648. évi adóösszeírás keletkezése idején a teljes nyugat-dunántúli régiót, így Zala megyét is tekintve, Nádasdy III. Ferenc jelentős birtokszerzést hajtott végre a Bánffy Kristóf halálával (1644) megürült Bánffy-javakból. A birtokszerzés részletes körülményei, jogi háttere, az ott zálog- és részbirtokos nemesek, illetve a Bánffy-familiárisok birtokainak megszerzése, a kiváltására használt technikák (készpénz kifizetések, zálogbirtokok), valamint a megszerzett várak és domíniumok Nádasdy-birtoknélkül készült 1648. évi adóösszeírás idején is bírták — csak 1704-ben került az Esterházy család birtokába. Tobler, F.: Die Fürst Esterházyschen Herrschaften i. m. 21.; Harald Prickler: Burgen und Schlösser im Burgenland. 2. erw. Aufl. Wien 1972. 79. 162 Az 1648. évi dikális összeírás Hans Rudolf von Stotzingot adja meg birtokosként. Az adattár összeállítójának kutatásai alapján III. Ferdinánd 1647-ben — Stotzingot birtoklásra alkalmatlannak találva — a váruradalmat Nádasdy Ferencnek adományozta, de az eddigi birtoklástörténeti feldolgozások 1650-ben (ill. 1651-ben), a két fél (Stützing és Nádasdy) megegyezésével adják meg az uradalom — és az alsó-ausztriai Seibersdorf— Nádasdy III. Ferenc kezébe kerülését. Nagy E.\ Magyarázatok i. m. 192.; Prickler, H.. Burgen und Schlosser i. m. 68.; legújabban Toma K.\ Gróf Nádasdy Ferenc i. m. 47.
