Századok – 2010

TANULMÁNYOK - Dominkovits Péter - Pálffy Géza: Küzdelem az országos és regionális hatalomért. A Nádasdy család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalma a 16-17. században (2. rész)

KÜZDELEM AZ ORSZÁGOS ÉS REGIONÁLIS HATALOMÉRT 1095 Sopron m. Kismarton kismartoni uradalom 15 település Sopron m. Lánzsér és Lakompak lánzsér-lakom paki uradalom 20 település Sopron m. [Rábaközi 3 település Nádasdy III. Ferenc Sopron m. Kapu (Kapu­vár) kapui urada­lom 20 település Sopron m. Keresztúr keresztúri ura­dalom 4 település Sopron m. Szarvkő16 2 szarvkői urada­lom 3 település Sopron m. -borsmonostori apátsághoz tar­tozó javak 6 település Sopron és Vas m. Léka lékai uradalom 13 település Sopron és Vas m. Sárvár Sárvár és „fel­sővidéki" ura­dalom 25 település Vas m. Egervár egervári urada­lom 3 település Széchy (Dé­nes és Ta­más) Vas m. Felsőlendva felsőlendvai uradalom 44 település Vas m. Kőszeg kőszegi urada­lom 4 település Vas m. Muraszombat muraszombati uradalom 29 település Vas m. _ fegyébl 1 településen A 16. század derekához viszonyítva tehát a fenti adatok a térségben jelen­tős változásokat érzékeltetnek. Ilyen például a birtokok gyarapítása és kon­centrációja (a Batthyány család esetében), a regionális arisztokrácia házasság­gal és migrációval történt változása, új főúri család megjelenése (Esterházyak). Ugyanakkor nem feledhető, hogy éppen az 1648. évi adóösszeírás keletkezése idején a teljes nyugat-dunántúli régiót, így Zala megyét is tekintve, Nádasdy III. Ferenc jelentős birtokszerzést hajtott végre a Bánffy Kristóf halálával (1644) megürült Bánffy-javakból. A birtokszerzés részletes körülményei, jogi háttere, az ott zálog- és részbirtokos nemesek, illetve a Bánffy-familiárisok bir­tokainak megszerzése, a kiváltására használt technikák (készpénz kifizetések, zálogbirtokok), valamint a megszerzett várak és domíniumok Nádasdy-birtok­nélkül készült 1648. évi adóösszeírás idején is bírták — csak 1704-ben került az Esterházy család birtokába. Tobler, F.: Die Fürst Esterházyschen Herrschaften i. m. 21.; Harald Prickler: Burgen und Schlösser im Burgenland. 2. erw. Aufl. Wien 1972. 79. 162 Az 1648. évi dikális összeírás Hans Rudolf von Stotzingot adja meg birtokosként. Az adat­tár összeállítójának kutatásai alapján III. Ferdinánd 1647-ben — Stotzingot birtoklásra alkalmat­lannak találva — a váruradalmat Nádasdy Ferencnek adományozta, de az eddigi birtoklástörténeti feldolgozások 1650-ben (ill. 1651-ben), a két fél (Stützing és Nádasdy) megegyezésével adják meg az uradalom — és az alsó-ausztriai Seibersdorf— Nádasdy III. Ferenc kezébe kerülését. Nagy E.\ Ma­gyarázatok i. m. 192.; Prickler, H.. Burgen und Schlosser i. m. 68.; legújabban Toma K.\ Gróf Nádasdy Ferenc i. m. 47.

Next

/
Thumbnails
Contents