Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Szabó András Péter: Menyegzőtől mennyegzőig. Gondolatok a házasságkötési szokásrend magyarországi fejlődéséről
1064 SZABÓ ANDRÁS PÉTER sok ezt gyakran egy negyedik elemmel, a bűnbeesés miatt szenvedő emberpár egymásnak nyújtott segítségével is kiegészítik. 3) Eskü. A reformátusoknál a papi kijelentés előtt, a katolikusoknál a papi kijelentés után.12 8 4) Gyűrűváltás (inkább csak a katolikus és az evangélikus liturgiában). 5) A házasság létrejöttének papi kijelentése (copulatio), az „össszeadás", amely alatt a pár egymás kezét fogja. 6) Nászáldás. 3. Egy régi vita és magyar leágazása A keresztény házasságkötés fent vázolt fejlődése természetesen napjainkban is számos vita tárgya, mind a cselekmények formáját, mind pedig jogi tartalmukat illetően. Jelen kérdésfelvetésünk (a házasságkötés egyházi és világi elemeinek viszonya) szempontjából egy ma is számon tartott 19. századi német jogtörténeti vita, és ritkábban emlegetett magyarországi folytatása lesz a legfontosabb számunkra. A Bismarck-féle németországi Kulturkampf idején zajlott két rendkívüli felkészültségű evangélikus jogtörténész, a kancellárt támogató nemzeti liberális Emil Friedberg (1837-1910) és a konzervatív Rudolph Sohm (1841-1917) polémiája a házasságkötés történetéről.129 Állásfoglalásaik igen erős aktualitással is bírtak, hiszen éppen a vita alatt (1875. február 6-án) vezették be a Német Birodalomban a kötelező polgári házasságot, és ennek előkészületeire, illetve megvalósulására a két jogász egészen tudatosan reflektált is. Munkáikban a régi kánonjogászok véleményét nem csupán külső szemlélőként elemezték, hanem maguk is bekapcsolódtak ugyanabba a diskurzusba. A vita leginkább az egyes jogi mozzanatok tartalma és eredete körül zajlott. A lényeget egyszerűen megfogalmazva: megpróbálták feltárni a germán jog, a kánonjog és a római jog szerepét, illetve egymáshoz való viszonyát a nyugat-európai házasságkötés történeti alakulásában. Bár a vita Friedberg 1865-ben megjelent monográfiájával indult, praktikus okokból érdemes először Sohm nagyon sarkos nézeteit kifejteni. A kánonjogász nem kevesebbet állít, mint hogy a germán házassági jog látensen, a sko-128 A házassági esküről Bárth Dániel kimutatta, hogy nem magyar sajátosság. Európa számos részen a házassági liturgia része, csak a német és olasz területeken hiányzik, amelyek szertartásaira meghatározó befolyást gyakorolt a Rituale Romanum. Bárth D.\ Esküvő, keresztelő i. m. 111-116. 129 A két alapmű: Emil Friedberg: Das Recht der Eheschließung in seiner geschichtlichen Entwicklung. Lepizig 1865. (Az interneten is: http://books.google.hu - A letöltés időpontja: 2010. jún. 10.); Rudolph Sohm: Das Recht der Eheschließung aus dem deutschen und canonischen Recht geschichtlich entwickelt. Eine Antwort auf die Frage nach dem Verhältnis der kirchlichen Trauung zur Civilehe. Weimar 1875. (Az interneten is: http://num-scd-ulp.u-strasbg.fr - A letöltés időpontja: 2010. jún. 10.) Majd a két kismonográfia terjedelmű vitairat: Emil Friedberg: Verlobung und Trauung. Zugleich als Kritik von Sohm das Recht der Eheschliessung. Leipzig 1876. (A ritka kiadvány Magyarországon az OSzK-ban elérhető); Rudolf Sohm: Trauung und Verlobung: Eine Entgegnung auf Friedberg: Verlobung und Trauung. Weimar 1876. (Az interneten is: http://dlib-pr.mpier. mpg.de - A letöltés időpontja: 2010. jún. 10.); A vitához kapcsolódó, Magyarországon jórészt elérhetetlen egyéb szakirodalmi tételek felsorolása: Harrington, J. F.: Reordering marriage i. m. 4-5.: 7. jegyzet. - Itt kel megjegyeznünk, hogy a vita résztvevői a helvét irányzat házassági jogát nem vizsgálták.
