Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Szabó András Péter: Menyegzőtől mennyegzőig. Gondolatok a házasságkötési szokásrend magyarországi fejlődéséről
1042 SZABÓ ANDRÁS PÉTER ban, hogy a meghívószöveg egyes alkotóelemei olykor összecsúsznak, egy mondatba kerülnek, ám ez a szerkezet lényegén nem változtat. (A besztercei meghívók adatait az áttekinthetőség kedvéért egy táblázatban dolgoztuk fel, ez szolgál majd a további vizsgálódás legfontosabb alapjául.49 ) Anélkül, hogy rátérnénk tanulmányunk fő kérdésére, érdemes megjegyeznünk, hogy a fenti levelek egy nagyon lényeges dologban különböznek a jelenkor meghívóitól, nevezetesen abban, hogy csak a legritkább esetben említenek egyházi szertartást. Ha a középkori és kora újkori menyegzői meghívók közvetlen műfaji utódját tekintjük, szintén erős a kontraszt. A 18. század második felében tűntek fel Magyarországon, kezdetben csak a főnemesség körében és az első időszakban főleg német nyelven, a nyomtatott házassági értesítők, amelyek a 19. századra teljesen kiszorították a hagyományos meghívókat.5 0 (Igaz az értesítő típusnak létezett kézírásos változata is.) Ezek az egészen egyszerű szerkezetű levelek mindössze két részből álltak: az első mondatban bejelentették a tervezett házasságot (a pár, illetve a szülők nevét és címeit pontosan feltüntetve), majd a második bekezdésben közölték az egyházi esküvő (Trauung, kirchliche Traung, priesterliche Trauung, priesterliche Einsegnung/ esketés, egyházi áldás, egyházi szertartás) helyét és idejét.51 A teljesen semleges megfogalmazást csak a 19. század közepétől kezdi néha felváltani a szó szoros értelmében vett meghívás, és ekkor tűnik fel az a később népszerűvé vált szokás, hogy az esküvő bejelentése mellett a lakodalom vagy a vacsora paramétereit is 49 Terjedelmi és technikai okokból tanulmányunk táblázat-mellékletei — így az 1. függelék is — a Századok honlapján lát napvilágot: www.szazadok.hu 50 A forrástípus tekintetében átfogó vizsgálatra nem volt módunk. Tájékozódásként a budapesti Országos Széchényi Könyvtár (a továbbiakban OSzK) Plakát- és Kisnyomtatványtárának három doboznyi rendezetlen anyagát néztük át. (Házassági, eljegyzési meghívók XIX-XX. sz. eleje, 1945 előtt - jelzet nélkül). Ebben az anyagban Illésházy János és Batthyány Szidónia 1796. évi esküvőnek értesítője a legkorábbi, álljon itt példaként: „Johann Graf Illyésházy von Illyésháza K. K. Kämmerer, wirklicher geheimer Rath, erblicher Obergespann deren Trenchin- und Liptauer Comitatern, und dessen Frau Gemahlin Sidonia gebohrne Gräfin von Batthyány, geben die geziemende Parte von der bevorstehenden Vermählung ihrer Fräule Tochter Josepha Gräfin von Illyésházy, mit dem hochgebohrnen Grafen Franz von Windischgrätz K. K. Kämmerer. / Die priesterliche Einsegnung wird den 8ten february 1796 auf der Graf Illyésházyschen Herrschaft Dubnicz in Trenchiner Comitat vollzogen" 2. doboz. I betű - A nyomtatott meghívók a Német-római Birodalomban városi közegben terjedtek el, először a 18. század első felében, de már 1666-ból is ismerünk ilyet. Az ottani jómódú parasztok körében pedig 1850-től kezdve váltak népszerűvé a meghívókártyák, fokozatosan kiszorítva a meghívás szóbeli formáit. Deitmer, H.: Hochzeitsbitter i. m. 49-50. - A műfaj magyarországi kezdetei kapcsán meg kell említenünk, hogy Radvánszky Béla „nyomtatott házassági jelentésnek" nevez egy kolozsvári alkalmi nyomtatványt (RMK I. 2088.), amely 1676-ban készült Apafi Miklós és Teleki Anna már említett nagy menyegzőjére, ám ez a nagyméretű (39*69cm) illusztrált kiadvány a meghívásbem semmilyen szerepet nem játszhatott, azaz nem meghívó. Radvánszky B.\ Nyomtatott házassági jelentés i. m. 168-170. 51 Említésre érdemes, hogy nagyon sok korai értesítőben csak a tervezett házasságkötés napját adják meg, az órát nem. Mindez a lakodalomra vonatkozó adatok hiányával együtt arra utal, hogy az értesítőben foglalt közlést szóban vagy kötetlen kísérőlevél segítségével kiegészítették. Létezett az értesítőknek egy olyan, a kevésbé közeli ismerősök számára elküldött típusa is, amely utólag közölte a házasságkötés tényét. „Cziráki és dienesfalvai gróf Cziráky Antal cs. kir. kamarás tisztelettel tudatja házasságra lépését buzini Keglevich Rózsa grófnővel, néhai buzini gróf Keglevich Gyula és nejének született orczi báró Orczy Georgina csillagkeresztes hölgynek leányával." OSzK Plakát- és Kisnyomtatványtár, Házassági, eljegyzési meghívók 1. doboz C betű.