Századok – 2010
TANULMÁNYOK - Szabó András Péter: Menyegzőtől mennyegzőig. Gondolatok a házasságkötési szokásrend magyarországi fejlődéséről
1040 SZABÓ ANDRÁS PÉTER Magyarországon a 15. század elejéről ismerjük az első olyan (természetesen latin nyelvű) levelet, amely már a műfaj számos kötelező elemét mutatja.45 Egy, a 16. század közepéről származó bilingvis levélminta pedig kitűnően jelzi, hogy az ekkor feltűnő magyar nyelvű meghívókat a latin nyelvű invitálások szabad fordításainak kell tekintenünk.4 6 A műfaj szabályait Magyarországon kezdetben valószínűleg az ilyen feljegyzések terjesztették, és nem a klasszikus formuláskönyvek, mivel az ismert hazai formulariumok láthatóan csak a 17. századtól „hígulnak fel", ettől kezdve tartalmaznak a jogbiztosító iratok mellett komolyabb misszilis jellegű anyagot is. A 17. század különböző (kancelláriai, ítélőmesteri, szolgabírói stb.) vegyes formuláskönyveiben azonban már nagyon gyakran fordulnak elő menyegzői, temetési és keresztelési meghívók, néha több változatban is, attól függően, hogy ki a levél küldője.4 7 Forrásainkban az irattípus egykorú latin nevét is megtaláljuk: invitatioUnvitatoriae [litterae] ad. nuptias. A meghívók szövege — függetlenül attól, hogy nemesnek, városnak vagy más testületnek küldték — szinte minden esetben a következő egységekre tagolódik. 1) Megszólítás, köszöntés. Általában latinul, a megfelelő magyar és német nyelvű formulák csak a 16. század végétől kezdenek elterjedni. A városoknak írt levelek esetében a megszólított vagy csak a főbíró (Prudens et circumspecta dominatio) vagy vele együtt az egész belső tanács is (Pru-dentes et circumspectae dominationes). 2) Arenga, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy az embernek Isten rendelése értelmében házasságban kell élnie. A terjengősebb megfogalmazásokban Éva teremtésének igéje kerül elő: „Nem jó az embernek egyedül lenni"/ „Non est homini esse bonum" (1 Mózes 2:18.) - Az első emberpár története egyébként a katolikus és protestáns esketési prédikációk vezető témája. Sokszor csak a „divina ordinatione"/ „Isten rendelése szerint"/ „durch Gottes Ordnung und Fürschung" kifejezés marad a kötelező teológiai indoklásból. Néha kiegészíti ezt egy arra utaló megjegyzés is, hogy az elhatározás a rokonság „tetszéséből" történt. 3) A menyegzőt megelőző házasságkötési cselekmény és a közelgő menyegző bejelentése a házasfelek, azok apja, illetve özvegy menyasszony ese-45 1402 után. (szept. 20 körül), Kőrösszegi Csáky Miklós és György az Egerszegieket az ő és nővérük lakodalmára meghívják: Oklevéltár a gróf Csáky család történetéhez. I—II. Szerk. Bártfai Szabó László. Bp. 1919. I. 227. 46 A Tomori Egyed és Patócsi Margit menyegzőjére hívogató, keltezetlen, kétnyelvű meghívószöveg az Egyetemi Könyvtár egy 1549-ben megjelent nyomtatványában maradt fenn. A magyar változat csak a menyegző helyének és időpontjának megjelölésében tér el a latin változattól. A forrás közlése: Régi Magyar Költők Tára (a továbbiakban: RMKT). XVI. sz./4. (1540-1575). Szerk. Szilády Áron. Bp. 1883. 299. 47 Kovachich Márton György klasszikus forráskiadványában több ilyen 17. századi vegyes formuláskönyv tartalomjegyzékét is közölte. Kovachich Márton György. Formulae solennes styli in cancellaria, curiaque regum, foris minoribus ac locis credibilibus, authenticisque regni Hungáriáé olim usitati. Pest 1799. 108-121.: Nr. 10. (a gyulafehérvári Batthyaneumból), 121-135.: Nr. 11. (a budapesti Egyetemi Könyvtárból) Az utóbbiban a következő változatok találjuk menyegzői meghívóra: „No. 145. Invitatoriae ad nuptias per patrem sponsae exaratae No. 146. Aliae Sponsi No. 147. Aliae Vidui No. 148. Aliae Parentis Sponsae." uo. 132.
