Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Merényi-Metzger Gábor: Az „aradi vértanúk" keresztelési anyakönyvi bejegyzései
102 MERÉNYI-METZGER GÁBOR resztelési bejegyzésben ugyanis az áll, hogy „Anna Leg. Consor.", azaz törvényes házastársa, Anna. Lázár Vilmos kereszteléséről azonban egy másik helyen, az édesapa ezredének, a es. kir. 1. huszárezrednek az anyakönyvében - mely az osztrák Hadilevéltárban (Österreichisches Staatsarchiv. Kriegsarchiv) - található is megemlékeztek. Ebből a dokumentumból pedig egyértelműen kiderül, hogy az édesanyát nemes Szilvinyi Annának hívták és a gyermek pontos születési dátuma pedig 1817. október 23-a volt. (Ld. 3/b. sz. dok.) Schweidel - vagy másképpen írva Schweidl - József vezérőrnagy a legfrissebb hadtörténeti szakirodalom szerint a Bács-Bodrog vármegyei Zomboron (jelenleg a szerbiai Sombor), 1796. május 18-án, idősebb Schweidel József kincstári mérnök és Hirtl, vagy Hültl Terézia fiaként látta meg a napvilágot és római katolikus vallású volt.8 A Zombori Történelmi Levéltárban (Istorijski Arhiv Sombor) található eredeti anyakönyvi bejegyzés szerint Schweidel József Antalt ugyancsak ezen a napon - az azóta már átépített zombori Szentháromság plébániatemplomban - keresztelték meg. A dokumentumból az is kiderül, hogy az édesapa ekkoriban városi jegyző volt, az édesanyát pedig Hiltl Teréziának hívták. (Ld. 4. sz. dok.) Kiss Ernő altábornagy a legfrissebb hadtörténeti szakirodalom szerint a Ternes vármegyei Temesváron (jelenleg a romániai Timi§oara), 1799. június 13-án vagy 1799. július 3-án, nemes - 1807. július 10-től eleméri és ittebei9 - Kiss Ágoston földbirtokos és nemes Bogdanovics Anna fiaként látta meg a napvilágot és római katolikus vallású volt.10 A Nemzeti Levéltár Temes Megyei Igazgatóságának (Arhivele Nationale DirecÇia JudeÇeanà Timi§) őrizetében található eredeti keresztelési anyakönyvi bejegyzés szerint azonban Kiss Ernő József Jánost 1799. július 17-én - az azóta már lebontott Temesvár-belvárosi Szent György plébániatemplomban, vagy esetleg a római katolikus püspöki székesegyházban - keresztelték meg. (Ld. 5. sz. dok.) Ernst Pölt Ritter von Pöltenberg — vagy másképpen írva Poelt Ritter von Poeltenberg —, azaz pöltenbergi Pölt Ernő lovag vezérőrnagy a legfrissebb hadtörténeti szakirodalom szerint a felső-ausztriai Wienben, azaz Bécsben, 1807-ben vagy 1814-ben, Leopold Pölt — 1810-től Pölt von Pöltenberg, 1827. május 8-tól pedig Ritter Pölt von Pöltenberg11 — ügyvéd és földbirtokos, valamint Anna Kratochwill fiaként láthatta meg a napvilágot és római katolikus vallású volt.1 2 8 Bona: i. m. 187.; Katona: i. m. 37.; Vértanúk könyve: i. ra. 33. 9 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL). A 57. Magyar Kancelláriai Levéltár. Libri Regii. 62. köt., 89-96. 10 Bona: i. m. 166.; Katona: i. m. 34.; Vértanúk könyve: i. m. 41. 11 Neues allgemeines Deutsches Adels-Lexicon. VII. köt. Wien, 1867. 196.; Adels Lexikon des Österreichischen Kaisertums 1804-1918. Wien-Freiburg-Basel, 1989. 456.; Górzynski, Stawomir: Nobilitacje w Galicji w latach 1772-1918. Warszawa, 1997. 288. 12 Bona: i. m. 185.; Katona: i. m. 36.; Vértanúk könyve: i. m. 47.; Hermann Robert: Mindig az elsők között. Poeltenberg Ernő, a szabadságharc tábornoka. Budapest, 1997. 7.
