Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Király Péter: Nádasdy III. Ferenc rezidenciális zenéje
988 KIRÁLY PÉTER tak. Ugyanígy lehetett a kottákkal és tabulatúrákkal, amelyeknek egykori meglétét és használatát — már csak a Nádasdy-rezidenciákon adatolt külföldiek miatt is — feltételeznünk kell, annak ellenére is, hogy az iratokban ilyesminek eddig még nem akadtunk semmiféle nyomára. A felhangzó zene A vegyes nemzetközi összetételű zenészegyüttes mindenesetre kétségtelenné teszi a Nádasdy rezidenciákon felhangzott zene heterogén jellegét, ez nyilvánvalóan javarészt a korabeli internacionális repertoárba tartozó darabokból állt. A viszonylag kis zenészlétszámból ugyanis eleve következik, hogy a magyarországiak és az idegenek együtt játszottak. Nem gondolhatjuk, hogy a németek/osztrákok és olaszok (illetve más egyéb, jelenleg nem adatolt esetleges külföldiek) a helyiektől elkülönülő csoportokban muzsikáltak volna. Abból kell tehát kiindulnunk, hogy a zenészek származástól függetlenül egy egységet, egy együttest alkottak. így Nádasdy udvara esetében sem tartható fenn Szabolcsi Bence elképzelése a 17. századi főúri rezidenciákon magyar zenekarok által művelt magyar rezidenciális zenéről, illetve ezek magyar zenei hagyományairól.8 3 Noha alapjában világos a felhangzó zene vegyessége, ám fennmaradt kották és kottatjegyzékek, illetve egyéb bármi egyéb utalás híján nem tudjuk, hogy ez Nádasdynál milyen felállásban előadott és miféle műfajú művekből állt. Sajnos ezúttal is éppúgy csak a sötétben tapogatódzunk, mint a legtöbb magyarországi főúri udvartartásnál.8 4 A külföldiek jelenléte miatt azonban aligha kétséges, hogy főként a korabeli nemzetközi darabokból válogattak. Elképzelhetően olyasféle szerzeményeket, mint amilyenek a közép-európai régió német, osztrák vagy cseh udvaraiban dívott. Ennek kapcsán persze természetesen nem a sokrétű és mások által elérhetetlen csúcsszínvonalú zenei példákkal szolgáló császári udvarra kell gondolnunk, hanem más Habsburg családtagok (például a főhercegek) részben jóval szerényebb udvari zenéjére, valamint még inkább az egyéb kisebb-nagyobb fejedelmi, főúri és főpapi udvartartásokra. A zeneművek kapcsán nem maradhat rövid említés nélkül, hogy Nádasdy Ferenc 1655. június 27-ei országbíróvá való kinevezését egy ágostonrendi szerzetes tizenegy ódában köszöntötte, amelyet — nyilván az új országos főméltóság költségén — még az évben meg is jelentetett Bécsben Anas Symbolica... címmel. A kiadvány tartalmazott egy prolusiót, valamint tíz ritornellt három hegedűre és orgonára.85 Noha feltételezhető, hogy a mű — talán még Pozsony-83 Szabolcsi B.: A XVII. század magyar főúri zenéje i. m. 217., 247-248., 250-251. 84 A főúri források nagyfokú hiányára, valamint az elhangzó zene kérdésére, a magyarországi 17. forrásanyagból kikerekedő vegyes repertoárra 1. Király P. \ A magyarországi főnemesség 17. századi zeneélete i. m. 450-455. 85 Rózsa György: Magyar történetábrázolás a 17. században. Bp. 1973. 124.; „Anas Symbolica, Gentilitia Aies Nadasdiana A Sacrae Eremi Mvsis Ord: S: P: Avgvstini Ad Lyram revocata. Et Excell: Ac Illvstrissimo Domino, Domino Francisco de Nadasd [...] Honoris & Gratitudinis ergo Dedicata Anno qVo IVDeX CVrlae reglae per HVngarlaM eXposItVs (Verát." Wien [1655], A RMK III. 1926. szerint a kiadvány egy példányát valaha a kassai jogakadémia könyvtárában őrizték. - Ezeket az adatokat Viskolcz Noéminak köszönhetem.
