Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Király Péter: Nádasdy III. Ferenc rezidenciális zenéje
974 KIRÁLY PÉTER kább csak általános jelzőként fogható fel. Nevezetesen olyan meghatározásként, amely nemcsak arról nem informál, hogy esetenként kik étkeztek ott, hanem arról sem, hogy hányan. Miközben a négy évvel korábban adatolt hétnyolc zenész alapján még elképzelhető lenne, hogy a megnevezett asztal csakis a zenészek számára szolgált, a későbbi dokumentumok tükrében azonban már inkább csak néhány muzsikusra gondolhatunk. így végül is az 1648-ban működő együttes valós nagysága ugyancsak kérdéses. A jelek szerint ekkoriban három-négy (vagy esetleg valamivel több?) hangszeres mellett három diszkantista, valamint két „német" és ismeretlen számú magyar trombitás szolgálta Nádasdyt.1 8 1648 után egy ideig csak szórványadatokkal rendelkezünk, amelyekből sajnos nem alakul ki határozott kép. 1656-1657 táján azonban ismét csak körvonalazódik valamiféle zenészegyüttes - igaz, igencsak furcsa felállású. Egy alább még külön tárgyalandó olasz kasztrált énekes (Angelo Maria Marchesini) mellett egy hegedűs (Hegedűs György), valamit egy sípos (Sípos István) és egy dudás (Dudás István), továbbá két „német" trombitás dokumentált.1 9 Ezt követően az 1660-as évek elejéről ismert a Nádasdy-udvarból újra több zenész: 1661 táján egy bizonyos Gregor Sima,20 majd 1663 körül a már említett titkár-muzsikus, Johann Heinrich Schrenk és két társa Adam Paumaister/ Baumeister és Hegedűs György személyében három hegedűs, valamint a hozzájuk társuló Cyriacus Marsfeldt/Marßfeldt basszista (valószínűleg csellista21 ) és Bartholomäus Pyrtaller orgonista/billentyűs.22 Rajtuk kívül tudni még öt trombitásról, akik közül — miként korábbi és későbbi források mutatják — legalább kettő „német" (egyikük alighanem a későbbi iratokban is előforduló Hans Wellinger lehetett), míg a többiek „magyarok" voltak. Ezek szerint Nádasdyt akkortájt egyszerre legkevesebb öt-hat hangszeres muzsikus, valamint öt udvari trombitás szolgálta. 18 A „német" és „magyar" kategorizálás - miként a szórványosan rendelkezésre álló nevek alapján megállapítható - valóban a származást tükrözheti. 19 MOL E 185, 10. t. A gazdasági ügyvitel iratai, Keresztúr. 20 Róla jelenleg mindössze 1661 májusában elhunyt két ikergyermekének pottendorfi sírfelirata alapján tudunk. A síremlék feliratát említi: Rudolf Hertzka: Die Chronik der Großgemeinde Pottendorf. Pottendorf-Wien 1990. 118. A szöveget idézi: http://www.rotherhof.at/nadasdyinfo.htm (a letöltés ideje: 2010. május) - Az internetoldalra Viskolcz Noémi hívta fel a figyelmemet. A sírkő fotóját Gernot Schäfer révén ismerem. 21 Minden valószínűség szerint vonós bassus. Az adott felállásban önmagában basszus énekesnek sok értelme nincs. 22 Ezekről zenészekről csak a Nádasdy halála után keletkezett iratokból tudunk, amelyek Johann Heinrich Schrenk, Adam Paumaister (Baumeister), Bartholomäus Pyrtaller és Cyriacus Marsfeldt (Marßfeldt) hátralékos fizetéskövetelésével kapcsolatosak. A dokumentumok több példányban megtalálhatók: MOL E 185, 31. t., Az elkobzás végrehajtásával és a birtokok kincstári kezelésével kapcsolatos iratok; ill. ÖStA Haus- Hof- und Staatsarchiv (a továbbiakban HHStA), Ungarische Akten (Hungarica), Specialia (a továbbiakban UA Spec.), Nádasdysche Akten Fasc. 315. 1671. V-XII. és ÖStA AVA FHKA H KA Hoffinanz Österreich rote Nr. 433. fol. passim. Az előbbire hivatkozik: Alfred Sitte: Aus den Inventarien des Schloßes zu Pottendorf. Berichte und Mittheilungen des Altertums-Vereines zu Wien 40. (1906-1907) 47-81., 117-137., itt 72.; A zenészeknek való fizetéstartozást sommásan említi Nádasdy tartozásjegyzéke is: Országos Széchényi Könyvtár, Budapest (a továbbiakban OSzK); Kézirattár Fol. Lat. 773. fol. 40r. Nr. 108.
