Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Solymosi József: Forradalmi átalakulás Északkelet-Magyarországon 1848-ban. (Ung, Bereg, Máramaros és Ugocsa vármegyék 1848 tavaszán és nyarán) I/83
Név Megye Pártállás Megyei tisztség Országgyűlési tisztség Lónyay Menyhért Bereg ellenzéki táblabíró Mán József Máramaros ellenzéki főszolgabíró Szintay János Bereg ellenzéki főügyész ifj. Tabódy Pál Ung konzervatív Újhelyi Sándor Ugocsa ellenzéki táblabíró Az 1848. áprilisi törvények közül a XVI. törvénycikk rendelkezett a megyei hatóság ideiglenes gyakorlásáról, a XVII. pedig a megyei tisztválasztásokról. Előbbi rendelkezései szerint, amíg a következő országgyűlés nem hoz törvényt „a megyei szerkezetnek népképviselet alapján rendezéséről",26 addig a megyei hatóság gyakorlása ideiglenesen a törvénycikk által megszabott módon folyik. Ezek szerint a rendi országgyűlés berekesztése után a legrövidebb időn belül összehívják a megyei közgyűlést. Ezen az eddigi törvények alapján szavazati joggal bírók, valamint azok vesznek részt, akik az újabb, jogkiterjesztő határozatok révén, vagy a községek képviselőválasztásai alapján kerülnek be.27 Ezen a közgyűlésen „egy nagyobb számú állandó bizottmány fog, minden születésrei különbség nélkül, a szokott módon választatni",2 8 mely a főispán, vagy annak távollétében az alispán elnöklete alatt a megyei közgyűléseket megillető jogokat gyakorolja. E bizottmány „úgy a ministeriummal2 9 egyenes érintkezésben álland, mint törvény értelmében a megyei tisztviselőkkel határozatilag rendelkezendik".3 0 A megyei bizottmány ülései nyilvánosak lesznek. Ami az adminisztrátori rendszert illeti, azt a minisztertanács április 15-i ülésén megszűntnek nyilvánította és ezt a belügyminiszter április 16-án rendeletben tudatta a törvényhatóságokkal. A XVII. törvénycikk arról rendelkezett, hogy az eddig hivatalban lévő megyei tisztviselők hivatalban maradnak. Ha esetleg új hivatalok betöltéséről vagy hivatalnokok pótlásáról kellene intézkedni, azt a főispán a XVI. törvénycikk értelmében választott megyei választmánnyal együtt fogja megtenni.31 Erre általában országgyűlési képviselővé választás vagy lemondások miatt került sor, és bár ez utóbbinál a visszavonulás indoka családi vagy egészségügyi probléma volt, sejthető e mögött a politikai indíttatás is. A helyükre kinevezett új tisztségviselők általában a helyi nemesség soraiból kerültek ki, akiket a megyei közéletben és hivatalokban korábban megszerzett gyakorlatuk és szakértelmük is alkalmassá tett a közigazgatási feladatok ellátására. Volt olyan eset is, mikor a főispán akart lemondani, de kérését (gróf Vay Ábrahám, Máramaros főispánja, május 30.) maga a belügyminiszter utasította el, mondván: „ésszel és okossággal" tartsa féken a román nemzetiségű lakosságot, „kerítse hatalmába Máramarost és tartsa meg a hazának".3 2 Egyébként a Már-26 Magyar Törvénytár. Szerk. Márkus Dezső. 1836-1868. évi törvénycikkek. Bp. 1896. 237. 27 Ez utóbbit a törvény részletesebben nem szabályozta. 28 Magyar Törvénytár i. m. 237. 29 Azaz a kormánnyal. 30 Magyar Törvénytár i. m. 238. 31 Magyar Törvénytár i. m. 237-238. 32 Szemere Bertalan és kora. Szerk. Ruszoly József. 1-2. Miskolc, 1991. 1. 215.
