Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Benda Borbála - Dicső-Erdődi Balázs: Erdődy György peregrinációja (1631-1635) IV/919
júniusban már csak 1400 rajnai forintot várt. Úgy tűnik, anyagi dolgai ezután októberben rendeződtek valamelyest: ekkor már a tézislapokat és a defensiókat biztos, hogy kifizette, és kapott pénzt peregrinációjára is. Ez azt jelenti, hogy kapott 3000, plusz 4000 forintot, ami összesen 7000-et tett ki. Számításaink szerint tehát 1633 októberéig már 11000 rajnai forintot adtak Györgynek tanulmányaira, vagyis megkapta a tervezett összeget. Az utazásra kapott 4000 forintból azonban ki kellett fizetnie az addig felhalmozott adósságokat, így nem maradt elég pénze a távolabbra (Spanyolországba és Itáliába) történő utazásra, csupán Németalföldre és Angliába jutott el. Erdődy Györgynek tehát további pénzösszegekre lett volna szüksége, hogy Itáliába és Spanyolországba is eljusson, hiszen nem kis részben ezért érkezett Douaiba. Családja viszont úgy érezte, eleget fizetett már, és nem tud több pénzt előteremteni. Gábor öccse — mint már említettük — meg is írta: kiürült a tárház, így menjen haza. Ezek után György módosított a terveken és már a hazaindulás anyagi vonzatát vázolta fel. Ezért újabb 3000 tallért kért, amit minél hamarabb várt, hogy ne nőjön tovább adóssága. Március elején kapott is még 2600 tallért, majd várta a hiányzó 400-at. Nyáron ez is megérkezett, ekkorra azonban már megint nem maradt elég pénze a hazaútra. Ezután nincs hírünk több pénzösszeg érkezéséről, bár biztos kapott még, hiszen valahogy végül hazajutott. így mi összességében csupán 1634 nyaráig tudjuk kiszámolni, mennyi pénzt kapott: a tervezett tizenegyezren felül még háromezret. Tehát minimálisan 14000 forintot kapott az arisztokrata ifjú Magyarországról.10 0 Nem tudjuk, hogy a családtagok milyen arányban járultak hozzá ehhez a legalább 14000 forintnyi, azaz tetemes összeghez. György időnként utalt arra, ki mennyit küldjön, de nem tudjuk meg a levelekből, valójában kitől származott az elküldött pénz.10 1 Az viszont egyértelmű, hogy egy idő után a családtagok sokallták a költségeket, és azzal vádolták meg Györgyöt, hogy pazarlóan él kinn. O ezt visszautasította, és kitartott azon véleménye mellett, hogy az utazgatás nagy haszonnal jár számára.10 2 Külföldi útjának a tervezetnél nagyobb költségeit Erdődy György több dologgal indokolta. Egyrészt a kinti élet többe kerül, mint otthon, és ráadásul a 100 Az összeg nagyságához néhány adat: Rákóczi Erzsébet (Erdődy II. György felesége) az 1670-es évek elején legjövedelmezőbb makovicai jószágából évi 16300 forintnyi bevétellel bírt. Összehasonlításul a sárvári uradalomból 1670-ben a Nádasdyaknak 18160 forintnyi jövedelmük volt, a semptei uradalom pedig 1638-ban 15557 forint jövedelmet hozott. 101 Tudjuk, hogy az első 2000 rajnai forint felét a bán Erdődy Zsigmond adta. (Douai, 1631. november 9.) A vizsgák, az embléma és a peregrináció 9000 forintjának kérésekor szóba került, hogy a két nagynénitől kellene ezt a elkérni: „kétezer tallér kel az defensiora, négyezer tallér kell az peregrinátiora, amazt husfétnap előtt kell ide köldeni, emezt penig meg írom Kegyelmednek, hova kell mind rendelni más jobb alkalmatossággal. Thurzóné s Allaghyné asszonyoméktúl Őnagyságoktul kell azt kérni." Douai, 1632. július 14. 102 „Noha oda haza, az mint vészem eszemben, tikozlas s-nem tudom miczyoda az neve dolgaimnak et si praetextu conservationis rei domestice et futuri boni ezt az peregrinatiot haszontalannak itilik. E contra nylvan megh mutatom, én azt ha kivantatik, hogy mind nekem s-mind familiamnak megh ezután sokkal nagyob karara esik annak félben való hagyasa. Teőb hasznomra volt nekem ez az két esztendeő, hogy nem eőt vagy hat az oda haza való léteiben, melire ha akor adnam magamat, mikor it valamenire perficialtatnam in diversarum rerum exemplaris..." Douai, 1634. január 10.
