Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Fazekas István: Esterházy Pál nádor és a családtörténet IV/905

például a Székely család esetében.27 Hogy a kézirat szerkesztése nem zárult le, mutatja az is, hogy néhány esetben hasonló típusú családfák nem a kéziratban, hanem az Esterházy család hercegi ága levéltárának genealógiai gyűjteményé­ben (Repositorium 49.) maradtak fent.2 8 A családfák jellegzetessége, hogy minden esetben csupán a családok fő le­származási vonalát közlik, és nem tartalmazzák a feleségek neveit. A kevés né­ven nevezett feleség esetében csaknem minden esetben Esterházy családba be­házasodó hölgyről van szó, vagy olyan valakiről, aki valamilyen módon kötődik valamely az Esterházy família leszármazásában nagy szerepet játszó családhoz, így például a Cziráky-családfán található Katalin nyilván azért került a család­fára, mert Dániel Estorassal lépett házasságra, a Dagor család esetében egy má­sik Katalin szerepel, aki azután Frangepán János (1150) feleségeként szerepel, a frigyből született lány, Borbála pedig Ludovicus Estoras temesi bánnal háza­sodott össze (1170).2 9 A kézirat csonkaságát mutatja, hogy az A betű teljesen hiányzik, illetve, hogy a munkához semmifajta előszó nem tartozik.3 0 Mindenesetre az Esterházy levéltár genealógiai gyűjteményében található egy háromoldalas szöveg Pál ná­dor kézírásával, amely a sokat mondó Admonitio et Instructio címet hordozza.31 Tartalma alapján úgy tűnik, hogy a szöveg a Simulacrum Pannonicae nobi­litatishoz vagy legalábbis annak egyik változatához kapcsolódik, annak elősza­vaként készülhetett. Esterházy Pál ebben bevezetőben nagyszabású koncepciót vázol fel. Eszerint tervezett műve három részre tagolódik: az első rész a magyar királyok, a Magyarországhoz tartozó országok és tartományok, valamint főne­mesek, megyék, káptalanok, konventek, monostorok, városok és kiváltságolt mezővárosok, illetve nemesek címerét fogja betűrendbe állítva tartalmazni; a második rész az előkelő családok leszármazását, viselt dolgainak ismertetését hozza; a harmadik rész pedig azon családok listáját foglalja magába, amelyek­nek a neve ugyan ismert, de leszármazásuk már nem állítható össze. A Si­mulacrum Pannonicae nobilitatis és a különálló előszó közötti kapcsolatra utal, hogy az előszóban megfogalmazott kritériumok szerint került sor a Simulac­rum kialakítására, azaz — mint utaltunk rá — a genealógiák nem tartalmazzák a mellékágak leszármazását és a feleségek nevét sem. A három oldalas bevezető azt bizonyítja, hogy Esterházy Pál elképzelései­ben nem csupán egy egyszerű genealógiai munka szerepelt, hanem egy annál komplexebb vállalkozás, amely a szerző szándékai szerint tartalmazta volna egyrészt a magyar királyok, másrészt a magyar főurak és nemesek, illetve kirá-27 MOL Esterházy Lt. P 125 Nr. 11905. p. 137., 150. 28 L. pl. MOL Esterházy Lt. P 108 Rep. 49. Fasc. C. Nr. 8. Lossonczi, Fasc. C. Nr. 13. Sarma­sághi, Fasc. F. Nr. 22. Török de Enyingh, Fasc. H. Nr. 10. Alaghi, Fasc. H 20. Nr. Rudno, Fasc. H. Nr. 23. Undi, Fasc. H. Nr. 25. Aradi. 29 MOL Esterházy Lt. P 125 Nr. 11905. p. 16., 29. 30 Az Esterházy Pál által összeállított genealógiákról több másolat is készült. A legrégebbi má­solat a budapesti Egyetemi Könyvtár Hevenessy-gyújteményében található, ahol az A betű és néhány olyan genealógia is fellelhető, amely az eredeti kéziratból hiányzik: Alagi, Almasi, Antalfi, Aradi, Ba­log, Bebek, Bessenyei, Hathalmi, Hollókői, Losonczi, Nyári, Rozgon, Sarmasági, Thelegdy, Török de Enying, Várdai. ELTE EK Kt. Collectio Hevenessyana Tom. 28. passim. 31 MOL Esterházy Lt. P 108 Rep. 49. Fasc. B. Nr. 3.

Next

/
Thumbnails
Contents