Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Dominkovits Péter: Gróf Esterházy László, Sopron vármegye főispánja IV/883
Birtokos Birtok Portaszám Település Hans Rudolf von Stützing11 0 Szarvkői uradalom 11,75 porta 3 Telekesi Török család Csepreg [?] ni 1 Szentandrási uradalom 12 porta 3 Esterházy László főispán az 1648-ban kezelése alatt álló négy uradalomban és a rábaközi javakban összesen 245,75 adózó portát bírt, ez a vármegyei porták 33 százaléka volt. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a főispán neve alatt összeírt uradalmak között ott található az Esterházy Orsolya gyámsága miatt ekkor már általa kezelt, említett lánzsér-lakompaki domínium is! Nádasdy Ferenc 153,25 adózó portával, a vármegyei adózó porták 20,7 százalékával rendelkezett, és így a második helyen állt. Ez a birtokállomány Nádasdy Ferenc aktív birtokszerző politikája miatt azonban nemsokára tovább gyarapodott; ő ugyanis a család vagyoni felemelkedése érdekében — az egykori Kanizsay-javakra tekintettel — e jogon még 1647-ben igényt formált a szarvkői uradalomra, és azt az alsó-ausztriai Seibersdorffal 1650-ben Hans Rudolf von Stotzingtól 160.000 forintért örökjogon megvásárolta. Ezzel Nádasdy területét tekintve kicsi, de geopolitikai szempontból Bécs irányába fontos domíniumot szerzett meg.112 A két nagybirtokos uradalmait vizsgálva érdemes hangsúlyozni: az Esterházy birtokok védettebb földrajzi fekvésük miatt is jelentősebb adózó erőt jelentettek. Ezt egy 1670. évi ingyenmunka-összeírás szépen szemlélteti: a pápai végvár erősítésére kivetett pénzösszeget elsősorban ez a terület tudta kifizetni.11 3 A legnagyobb birtokosok további sora a vármegye speciális birtokos-struktúrájának több elemét jelzi: Sopron szabad királyi város 40,75 portával a törvényhatóság harmadik legnagyobb birtokosa volt (5,5%). A szomszédos Győr megyéhez viszonyítva ugyanakkor feltűnően alacsony az egyházi birtokok aránya. E birtoktípusból a legjelentősebbet Draskovics György győri püspök 34,5 adózó portányi uradalmai jelentették (4,6%).114 Hasonló nagyságrendű volt rimaszécsi Széchy Dénes kőszegi uradalma (33,25 porta: 4,5%), és a kaboldi uradalom (22,5 porta: 3%). Ennél egy nagyságrenddel kisebb volt a szarvkői uradalom (1,6%), és a Telekesi Török család Vas és Sopron megyei birtokainak ez utóbbi megyére eső része (12 porta: 1,6%). Érdemes még kiemelni az ekkor zálogbirtokosok kezén lévő (gr. Draskovics család) magyaróvári uradalom Sopron megyei mezővárosát, Rusztot 110 A forrásban: „a Stützing uraságh". 111 A csepregi portaszám külön nem került megadásra. 112 Torna K. : Gróf Nádasdy Ferenc i. m. 47.; Bariska /.: A Szent Koronáért elzálogosított Nyugat-Magyarország i. m. 49., ill. az uradalomra: Johann Seedoch: Die Reambulation der Herrschaft Hornstein im Jahr 1656. In: Festschrift für Hans Schmid. Hg. Gerald Schlag. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 100.) Eisenstadt 1998. 167-175. 113 SL SVMLt, Acta Congregationalia, 2. d., 1670. Csúzy Pál pápa vicekapitány levelének melléklete, Pápa, 1670. okt. 30. 114 A püspöki birtokok részaránya ennél valamivel nagyobb lehetett; az összeírok az uradalom törzsterületétől kissé távolabb fekvő Himódot több, nem részletezett birtokos falvaként jegyezték fel.
