Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Dominkovits Péter: Gróf Esterházy László, Sopron vármegye főispánja IV/883
1650 augusztusában urát kifejezetten arra kérte, vigyázzon az alispánnal, és amikor az Esterházyhoz megy, ő is szeretne jelen lenni. Nem zárható ki, hogy ő állt Esterházy László Cziráky vagyoni ellehetetlenítését célzó szándéka mögött. Eörsy ugyanis a fiatal főispánt folyamatosan bíztatta, hogy a csekély fekvőbirtokkal rendelkező Czirákytól a még Esterházy Miklóstól kapott gyiróti zálogbirtokot — a patrónus-kliensi viszonyban oly fontos birtoklási formát — váltsa vissza.4 7 (1651-ben a birtok Cziráky tulajdonában történő megmaradásáért a később őt ítélőmesterként maga mellé emelő Pálffy Pál nádor is szót emelt Esterházynál.) A főispán és az alispán között kitört konfliktusról csak közvetetten, az események megtörténte után értesülhetünk. 1651. április 15-én, vármegyei törvényszék tartását követően, Esterházy főispán bejelentette Cziráky hivatali lemondását, ami a teljes tisztikar valedicalasát vonta maga után. Esterházy László erről másnap rögtön értesítette Batthyány Ádámot, majd a megyén belül fennálló hatalmi viszonyok elismeréseként Seibersdorfba ment, hogy Nádasdyval megtárgyalják a törvényhatóság helyzetét.4 8 Batthyány válaszlevelében fölöttébb helyénvalónak tartotta, hogy Ésterházy a „nehezet jó rendben hozni kívánja", és a hivatalok között a nótáriusságra Horváth Ferencet ajánlotta.4 9 Ám az események túlhaladtak Batthyány javaslatán. Esterházy a Nádasdyval folytatott megbeszélés után rögtön írhatott Czirákynak, aki április 21-én fölöttébb öntudatos levélben utasította vissza a főispán sorait. Teljességgel nem fogadta el, hogy egy közeli közgyűlést kihirdetvén Esterházy — és esetlegesen több főúr — távollétében történjék meg hivatali lemondása, ugyanis nemcsak az alispáni hivatal alól kell felmentést nyernie, de lemondása jeléül a vármegye pecsétjét és más requisitumokat is a főispánnak kell átadnia, azt más kezébe nem teheti le. Személyéhez, tisztségéhez és a vármegyei rendekhez ennyire méltatlan módon nem kívánt távozni hivatalából („...ha töb nemis egj Deo gratias hogi sem valahani nemes ember inkab megh nemullion, s ezzel haza menjen..."), és az efféle lemondatás utáni tisztújítást sem tartotta megfelelőnek, így e célból a közgyűlés összehívását nyíltan visszautasította. Az Esterházy által kiválasztott új alispán, a család egyik bizalmasa, Aszalay István személyével egyetértve ugyanakkor magának kiskaput is hagyott: ha Aszalay nem vállalná vagy kamarai szolgálatba állna, úgy ő is visszavehetné a hivatalt.50 E sorok, továbbá Nádasdy Ferenc Esterházy számára írt válaszlevele — melyben a főispán és Cziráky mellékelt levelére érthetően az általa támogatott alispán kérését akceptálva reagált — felhívják a figyelmet arra, hogy Aszalay neve az alispáni tisztre már ko-47 Eörsy javaslata szerint Esterházynak 6480 forintot kellett volna a visszaváltásra kifizetnie, amit a főúr letett, szolgabíró jelenlétében a megintés megtörtént, de Cziráky nem vette fel. MOL P 124, Esterházy es. lt., Esterházy László lev., 6. köteg Nr. 540-541., Eörsy Zsigmond Esterházy Lászlóhoz, Geresd, 1650. júl. 9., Peresznye, 1650. aug. 6. 48 MOL P 1314, Batthyány es. lt., Missiles Nr. 12252. Esterházy László Batthyány Ádámhoz, Kismarton, 1651. ápr. 16. 49 MOL P 124, Esterházy es. lt., Esterházy László lev., 4. köteg Nr. 344., Batthyány Ádám Esterházy Lászlóhoz, Rohonc, 1651. ápr. 19. 50 MOL P 124, Esterházy es. lt., Esterházy László lev., 5. köteg Nr. 452., Cziráky Ádám Esterházy Lászlóhoz, Sopron, 1651. ápr. 21.
