Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Pálffy Géza: Pozsony megyéből a Magyar Királyság élére. Karrierlehetőségek a magyar arisztokráciában a 16-17. század fordulóján (Az Esterházy, a Pálffy és az Illésházy család felemelkedése) IV/853

aligha nevezhető. Miként Pálffy Miklós és fia (Pál), valamint Illésházy és Ester­házy pályája bizonyítja, még ugyanabból a körből is számos út vezethetett a mágnási címhez, majd különféle országos főméltóságokhoz. Ám a különböző karriertípusoknál is gyakran adódtak hasonló szituációk, amint ezt Illésházy és Miklós unokaöccse házassága és bárói címszerzése esetében tapasztalhattuk. Végül a befolyásos rokonok megalapozta kiugrás sem számított kivételesnek hiszen — miként ezt az 1. táblázat adatai igazolják — hasonló zajlott például p Draskovicsok, a Pethék, a Szunyoghok vagy a Koháryak esetében. Ám ugyané igaz az arisztokráciába házasság révén való bekerülésre is, ami szintén ne) volt ritka jelenség.11 0 S jóllehet a Mohács utáni évszázadban Magyarország tf rökellenes védőbástya szerepéből adódóan a bárói címet szerzők kb. 70 százaié ka elsősorban katonai szolgálatának köszönhette felemelkedését, a Habsburg Monarchia más területeitől (például Csehországtól) eltérően a magyar arisztok­rácia karrierlehetőségei (országos főméltósági, udvari, katonai, főpapi és hiva­tali) nem váltak el élesen egymástól. A mágnások tehát lehetőségeikhez (gyer­mekek száma, tehetsége, anyagi és vallási helyzet stb.) mérten kombinálták ezeket.311 Nádortársaival és néhány főméltósággal összevetésben Esterházy pálya­futása egyedülállónak vagy kivételes gyorsaságúnak minősítése is bizonyos ár­nyalást igényel, még ha a szakirodalom gyakran véli úgy, hogy „1526 óta ő fu­totta a leggyorsabb karriert."11 2 Egyrészt — miként a 2. táblázatban már lát­hattuk — a szintén homo novus Pálffy Miklós karrierje jóval gyorsabb volt, még ha ő nem is lett Magyarország nádora. Ám Erdődy II. Tamás (1558-1624) 25 esztendősen már ugyancsak egyszerre volt királyi tanácsos és országos főméltó­ság, méghozzá horvát-szlavón bán.11 3 Másrészt a 16-17. századi kereken tíz ná­dorral való összehasonlításban (1. a 3. táblázatot)11 4 — az egyes életkorban elért meghatározó tisztségeket (főispán, magyar királyi tanácsos, országos főméltó­ság, főkapitány, nádor) vizsgálva — sem tekinthető pályája rendkívüli gyorsasá­gúnak. Thurzó György vagy a szinte elfeledett Draskovics II. János karrierje legalább ennyire gyors volt. Míg azonban Erdődy Tamáshoz hasonlóan Thurzó és Draskovics már másod-, addig Miklós elsőgenerációs arisztokrata volt, azaz az ő indulása összehasonlíthatatlanul nehezebb volt a már születésükkor fő­rangú társainál, amit az utóbbiak olykor szemére is vetettek.115 Azokat a lehető­ségeket tehát, amelyek Thurzónak, Draskovicsnak vagy Forgách Zsigmondnak és Pálffy Pálnak már szinte az ölükbe hullottak, Esterházynak — két báró-rokona meghatározó alapozása dacára is — részben utólag kellett megteremtenie. 110 Péter K.\ Házasság i. m. 152 és Uő: Az örökös főrendiség létrejötte. Rubicon 5 (1994: 10. sz.) (Arcanum Kiadó, CD-ROM). 111 Pálffy G.: Szent István birodalma i. m. 109-111, 152-153, stb. 112 Péter K.\ Esterházy Miklós i. m. 65. 113 Tanácsos, 1583: MOL, A 57, Vol. 4. p. 365.; bán, 1583-1584: ÖStA Kriegsarchiv, Wien (a to­vábbiakban KA); Sonderreihe des Wiener Hofkriegsrates, Hofkriegsrätliches Kanzleiarchiv VII. 24. (kinevezés, 1583. szept. 25.), ill. uo. Protokolle des Wiener Hofkriegsrates Reg. Bd. 176. fol. 18. (be­iktatás, 1584. ápr.) 114 A nádorok adatai említett főkapitányi életrajzi adatbázisunkból származnak (1. 26. jegyzet). 115 Kubinyi M.: Bethlenfalvi Gróf Thurzó Imre i. m. 158.

Next

/
Thumbnails
Contents