Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Pálffy Géza: Pozsony megyéből a Magyar Királyság élére. Karrierlehetőségek a magyar arisztokráciában a 16-17. század fordulóján (Az Esterházy, a Pálffy és az Illésházy család felemelkedése) IV/853
Bár Magdolna után Esterházynak egy évtized alatt öt fia született, közülük hárman nem élték meg a felnőttkort. így eddigi ismereteink szerint Kubinyi mellett Pálffy főkapitány csupán Istvánt (szül. 1572) vette biztosan pártfogásba. O 1594-ben már Érsekújváron szolgált, talán éppen a kerületi generális 150 fős huszárkontingensében. Két esztendővel később pedig Pálffy csapatában halt hősi halált a mezőkeresztesi csatatéren.7 2 S noha Esterházy Miklós 1626. évi grófi diplomája csak általánosságban szólt a megjutalmazott tizenöt éves háborúbeli részvételéről, főként Mátyás főherceg parancsnoksága alatt,73 apja és a neves hadvezér szoros kapcsolatának ismeretében az sem zárható ki, hogy a századvégen az ifjú Esterházy is szolgált egy rövid ideig Pálffy katonái között Érsekújváron vagy Esztergomban, vagy legalábbis megfordult ott apja vagy a nevelését magára vállaló Kubinyi László kíséretében. Ezzel kapcsolatban mindenképpen érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az 1590-es években Érsekújvárott két későbbi nádor is felbukkant Pálffy generális katonái között: Thurzó György mint lovashadnagy és a katonai pályáját éppen megkezdő Draskovics János.74 Esterházy Ferenc az 1580-as évektől régi sógorával, Illésházy Istvánnal sem csupán közeli rokonságban állt. Bár 1585 tavaszán még mindketten pályáztak az esztergomi érseki birtokok adminisztrátori posztjára,7 5 a számára kedvezőtlen feltételek mellett és megfelelő tapasztalatok hiányában7 6 Esterházy talán éppen a Magyar Kamara által akkor még favorizált Illésházy miatt lépett vissza. A posztot azonban 1586 decemberében végül Draskovics György helytartó régi pártfogoltja (Csutor János) nyerte el.77 Bár Illésházyról köztudott volt, hogy pénzügyi kérdésekben — mint a kamara is állította — „igen jó kvalitásokkal rendelkezett",7 8 a fenti példa arra utal, hogy a pozsonyi alispán sem volt teljesen járatlan gazdasági ügyek intézésben, miközben jelentős igazgatási és joggyakorlattal is bírt. Ugyanezt igazolja az a beszédes adat, miszerint 1596 nyarán kelt végrendeletében Illésházy minden birtoka igazgatójának (praefectus) szánta idős sógorát, akit Jámbor és igaz ember"-nek titulált.7 9 Sőt, özvegye mellett őt jelölte ki testamentuma egyik végrehajtójának. Kifejezetten bizalmas kapcsola-72 Nicolaus Isthvanfi: Historiarum de rebus Ungaricis libri XXXIV Colonia Agrippina 1622. 703. és Eszterházy J.: Eszterházy-oklevéltár i. m. 180. 73 MOL, P 108, Esterházy család hercegi ágának levéltára (a továbbiakban P 108), Repositoriumok (Rep.) 2-3. Fase. C. Nr. 42. (eredeti); magyar nyelvű kiadása: Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II. / Descriptio Comitatus Semproniensis II. Szöveggond, ford. Tóth Gergely - Tuza Csilla. Szerk. Kincses Katalin Mária. (Sopron város Történeti Forrásai C. sorozat 3.) Sopron 2006. 84-86. 74 Isthvanfi, N.: Historiarum de rebus Ungaricis i.m. 586-588. és Thurzóra 1. még Státny archív v Bytci (a továbbiakban SA Bytca); Oravsky komposesorat - thurzovská korespondencia (OK TK) Inv. c. 161. 1591. okt. 26, Érsekújvár. 75 Sarlay Soma: Az Esterházy-család múltjából. Turul 54. (1940) 90. 70 „Az újvári tiszt, kiről sokat szóltunk, mikor leszen vége, ki tudja, és ha ilyen condiciókkal adnák, az mint most vagyon, bizony fel sem hadnám venni." SNA ÚPA Arm. I. Lad. 3. Fase. 8. Nr. 8/b. (1585. máj. 4, Galánta), ill. a Magyar Kamara véleménye Esterházy tapasztalatlanságáról: OStA H KA HFU rote Nr. 48. 1585 Jan. fol. 8. és fol. 18. 77 Az egész ügyre újabban részletesen 1. Kenyeres /.: Uradalmak és végvárak i. m. 204-205, ill. Csutor pályája kapcsán Soós István-. Az illétfalvai és szokolyi Csutor család. Turul 76. (2003) 90-105, főként 94-102. 78 Kenyeres I.: Uradalmak és végvárak i. m. 204. 79 Merényi Lajos: Illésházy István és Pálffí Kata végrendelete. Történelmi Tár (1897) 753-754.: Nr. I. (1596. júl. 6, Rózsahegy)