Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Pálffy Géza: Pozsony megyéből a Magyar Királyság élére. Karrierlehetőségek a magyar arisztokráciában a 16-17. század fordulóján (Az Esterházy, a Pálffy és az Illésházy család felemelkedése) IV/853

Bár Magdolna után Esterházynak egy évtized alatt öt fia született, közülük hárman nem élték meg a felnőttkort. így eddigi ismereteink szerint Kubinyi mel­lett Pálffy főkapitány csupán Istvánt (szül. 1572) vette biztosan pártfogásba. O 1594-ben már Érsekújváron szolgált, talán éppen a kerületi generális 150 fős hu­szárkontingensében. Két esztendővel később pedig Pálffy csapatában halt hősi halált a mezőkeresztesi csatatéren.7 2 S noha Esterházy Miklós 1626. évi grófi dip­lomája csak általánosságban szólt a megjutalmazott tizenöt éves háborúbeli rész­vételéről, főként Mátyás főherceg parancsnoksága alatt,73 apja és a neves hadve­zér szoros kapcsolatának ismeretében az sem zárható ki, hogy a századvégen az ifjú Esterházy is szolgált egy rövid ideig Pálffy katonái között Érsekújváron vagy Esztergomban, vagy legalábbis megfordult ott apja vagy a nevelését magára vál­laló Kubinyi László kíséretében. Ezzel kapcsolatban mindenképpen érdemes fel­hívni a figyelmet arra, hogy az 1590-es években Érsekújvárott két későbbi nádor is felbukkant Pálffy generális katonái között: Thurzó György mint lovashadnagy és a katonai pályáját éppen megkezdő Draskovics János.74 Esterházy Ferenc az 1580-as évektől régi sógorával, Illésházy Istvánnal sem csupán közeli rokonságban állt. Bár 1585 tavaszán még mindketten pá­lyáztak az esztergomi érseki birtokok adminisztrátori posztjára,7 5 a számára kedvezőtlen feltételek mellett és megfelelő tapasztalatok hiányában7 6 Ester­házy talán éppen a Magyar Kamara által akkor még favorizált Illésházy miatt lépett vissza. A posztot azonban 1586 decemberében végül Draskovics György helytartó régi pártfogoltja (Csutor János) nyerte el.77 Bár Illésházyról köztudott volt, hogy pénzügyi kérdésekben — mint a kamara is állította — „igen jó kvalitá­sokkal rendelkezett",7 8 a fenti példa arra utal, hogy a pozsonyi alispán sem volt teljesen járatlan gazdasági ügyek intézésben, miközben jelentős igazgatási és jog­gyakorlattal is bírt. Ugyanezt igazolja az a beszédes adat, miszerint 1596 nyarán kelt végrendeletében Illésházy minden birtoka igazgatójának (praefectus) szánta idős sógorát, akit Jámbor és igaz ember"-nek titulált.7 9 Sőt, özvegye mellett őt jelölte ki testamentuma egyik végrehajtójának. Kifejezetten bizalmas kapcsola-72 Nicolaus Isthvanfi: Historiarum de rebus Ungaricis libri XXXIV Colonia Agrippina 1622. 703. és Eszterházy J.: Eszterházy-oklevéltár i. m. 180. 73 MOL, P 108, Esterházy család hercegi ágának levéltára (a továbbiakban P 108), Reposito­riumok (Rep.) 2-3. Fase. C. Nr. 42. (eredeti); magyar nyelvű kiadása: Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása II. / Descriptio Comitatus Semproniensis II. Szöveggond, ford. Tóth Gergely - Tuza Csilla. Szerk. Kincses Katalin Mária. (Sopron város Történeti Forrásai C. sorozat 3.) Sopron 2006. 84-86. 74 Isthvanfi, N.: Historiarum de rebus Ungaricis i.m. 586-588. és Thurzóra 1. még Státny archív v Bytci (a továbbiakban SA Bytca); Oravsky komposesorat - thurzovská korespondencia (OK TK) Inv. c. 161. 1591. okt. 26, Érsekújvár. 75 Sarlay Soma: Az Esterházy-család múltjából. Turul 54. (1940) 90. 70 „Az újvári tiszt, kiről sokat szóltunk, mikor leszen vége, ki tudja, és ha ilyen condiciókkal ad­nák, az mint most vagyon, bizony fel sem hadnám venni." SNA ÚPA Arm. I. Lad. 3. Fase. 8. Nr. 8/b. (1585. máj. 4, Galánta), ill. a Magyar Kamara véleménye Esterházy tapasztalatlanságáról: OStA H KA HFU rote Nr. 48. 1585 Jan. fol. 8. és fol. 18. 77 Az egész ügyre újabban részletesen 1. Kenyeres /.: Uradalmak és végvárak i. m. 204-205, ill. Csutor pályája kapcsán Soós István-. Az illétfalvai és szokolyi Csutor család. Turul 76. (2003) 90-105, főként 94-102. 78 Kenyeres I.: Uradalmak és végvárak i. m. 204. 79 Merényi Lajos: Illésházy István és Pálffí Kata végrendelete. Történelmi Tár (1897) 753-754.: Nr. I. (1596. júl. 6, Rózsahegy)

Next

/
Thumbnails
Contents