Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Pálffy Géza: Pozsony megyéből a Magyar Királyság élére. Karrierlehetőségek a magyar arisztokráciában a 16-17. század fordulóján (Az Esterházy, a Pálffy és az Illésházy család felemelkedése) IV/853
arra is, hogy bemutathassuk a 16-17. század fordulója magyar arisztokráciájának karrierlehetőségeit, illetve azokat a különféle utakat, amelyeken egy-egy köznemes a Magyar Királyság legfőbb méltóságaiba eljuthatott. Dolgozatunkkal egyúttal szeretnénk kapcsolódni Péter Katalin kutatócsoportjának figyelemreméltó, új eredményeihez,8 valamint emlékezni felejthetetlen mesterünkre, Szakály Ferencre, aki éppen tíz esztendeje távozott közülünk. Pozsony megye köznemességéből a Magyar Királyság arisztokráciájába: a Pálffyak és az Illésházyak felkapaszkodása Bár az Esterházyakat utóbb oly meghatározó dunántúli birtokaiknak és Sopron megyei örökös főispáni tisztüknek9 köszönhetően főként dunántúli arisztokratákként tartják számon, gyökereik Pozsony megyébe vezetnek vissza. Amikor azonban Kőszeg török ostromának esztendejében, 1532 táján Esterházy Ferenc megszületett, családja még csupán egyike volt a vármegye jómódú köznemesi, ún. bene possessionati famíliáinak. Ezek közé ez idő tájt elsősorban az Amadé, az Aranyassy, a Bessenyei, a Csorba, a Farkas, a Földes, a Hegyi, az Illésházy, a Kéméndy, a Lipcsey, a Pálffy, a Spáczay, a Zomor stb. tartoztak.10 E famíliák országos szinten azonban szinte ismeretlenek voltak, maguk az Esterházyak pedig még közülük is a kevésbé tehetősebbek közé számítottak. Más vármegyék nemességéhez hasonlóan1 1 ugyanakkor a családok tagjai is gyakran házasodtak, kereskedtek vagy éppen pereskedtek egymással, miközben ők alkották a megyei nemesség elitjét és közigazgatásának vezető rétegét. Maga Ferenc például Szerházi/Esterházy Benedek és galántai Bessenyei Ilona fiaként látta meg a napvilágot, majd felesége az 1560-as évek közepétől Illésházy Tamás és Földes Zsófia leánya, Zsófia (szül. 1547 előtt) lett.1 2 O Illésházy István húga volt, aki Buda elestének évében született (1. a mellékelt családfát).1 3 Édesapjuk ekkortájt (1540, 1544, 1547) a vármegye alispáni tisztét töltötte be. Sőt 1542-ben ugyanő vásárolta meg Esterházy Benedek egyik ősi birtokrészét a család névadó birtokán, az akkor már puszta Szerházán.1 4 Alispáni tisztében azután talán Pálffy Péter (1550-es évek?), majd bizonyíthatóan Aranyassy Kristóf (1572) és Illésházy István (1573-1576), végül két évtizeden át Esterházy Ferenc (1579-1601) követte.1 5 Az utóbbi két testvérét (Annát és 8 „A magyai- arisztokrácia családi kapcsolatrendszere a 16-17. században" című OTKA-projekt eredményeit 1. httap://archivum.piar.hu/arisztokrata (a letöltés ideje 2009. március 6.). 9 Az utóbbira legújabban 1. Felix Tobler: Die fürstliche Linie der Esterházy als Obergespane und Erbobergespane des Komitates Ödenburg/Sopron. Soproni Szemle 62. (2008: 2. sz.) 207-210. 10 Magyarország vármegyéi és városai. Pozsony vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp. é. n. 677-678. és Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. 1-2. (A Magyai* Országos Levéltár kiadványai II.: Forráskiadványok 16.) Bp. 1990. 2. 596-599. 11 Ezekre a 16-17. századból 1. elsősorban Dominkovits Péter és Gecsényi Lajos több esettanulmányát. 12 A tanulmányunkban szereplő genealógiai adatok Eszterházy János mind a mai napig alapvető összegzéséből származnak. Eszterházy János: Az Eszterházy család és oldalágainak leírása. Bp. 1901. 13 Takács Gedeon: Mikor született Illésházy István? Századok 42. (1908) 851. 14 Eszterházy János: Az Eszterházy család és oldalágainak leírásához tartozó oklevéltár. Bp. 1901. 166-168.: Nr. 101-101/a. 15 Aranyassy: Magyar Országos Levéltár, Budapest (a továbbiakban MOL); E 41, Magyar Kamara Regisztratúrája, Litterae ad cameram exaratae 1572: Nr. 53.; Illésházy: MOL, E 554, Magyar