Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Soós István: Esterházy Pál nádor és a Neoacquistica Commissio IV/801
dórnak számos privilégiumai között megvan a hatásköre arra, hogy kis birtokokat, melyek nem nagyobbak 32 jobbágyteleknél, és magszakadással [a koronárai háramlottak, adományozzon, de a nádor jogkörével eddig a cs. és k. felség érdekeinek legnagyobb hátrányára igencsak visszaélt, és alkalmanként és önnön hasznára számos magszakadással [a koronárai háramlott uradalmat és jövedelmező birtokokat adományozott, olyannyira, hogy a nádor azokat az uradalmakat és birtokokat, amelyek néhány száz jobbágytelek nagyságúak voltak, részekre felosztotta és így 32 jobbágytelken felül többet nem adományozott." Sőt előfordult, hogy egy 192 jobbágyteleknyi uradalmat ezen a címen és a törvényt megszegve, bevett szokás szerint 6 részre és 6 személynek vagy családnak osztott ki. Ilyeneket a királyi kamara magas érdekeivel szemben adományozott és ajándékozott, s egész uradalmakat vont el így a kamarától."200 Nem véletlen tehát, hogy az Udvari és a Magyar Kamara — Kollonich véleményének ismeretében — 1690-ben panasszal is élt az uralkodónál, hogy Esterházy „különböző kérelmezők rossz tájékoztatása alapján, 32 jobbágyteleknél többet is szokott adományozni anélkül, hogy az eljárás"-ról az Udvari és a Magyar Kamarát előzetesen tájékoztatná. I. Lipót ezért nyomatékosan felszólította a nádort, hogy a Jövőben a nádori adományokat illetően tartson kapcsolatot mindkét kamarával, ugyanúgy, mint a magyar kancelláriával."20 1 Esterházy azonban — úgy tűnik — nem tartotta magát az uralkodói előíráshoz. 1696-ban az Abaúj vármegyei alispán, Szörényi Gábor javára úgy tett birtokadományt, mégpedig a koronára visszaszállt birtokok közül, hogy arról a kamarákat előzetesen informálta volna. A Szepesi Kamara — valószínűleg a pozsonyi Magyar Kamara utasítására — megakadályozta az adományozás érvényesítését. Máskor pedig azért érvénytelenítették a nádor által tett adományt, mert annak nagysága meghaladta a 32 jobbágyteleknyi nagyságot.20 2 Esterházy nádor és az Udvari Kamara közötti ellentétek — mind a nádori adományokat, mind pedig saját személyét, illetve birtokait érintő birtokjogi vizsgálatokat illetően — érthetően különösen a Neoacquistica Commissio 1696 és 1703 közötti működése idején éleződtek ki. A Bizottság ugyanis már az 1696-ban kibocsátott uralkodói pátens után megtartott első ülésén, 1696. november 27-én napirendjére tűzte a palatinális donációk ügyét és felvetette: vajon ezek az adományozások birtokjogi szempontból elfogadhatóak-e, illetve egyáltalán érvényesek-e?20 3 A Commissio már a kérdés puszta felvetésével jelezni 200 „Hat der palatínus regni unter andern Privilegien die Authoritet, die kleinen güettlen, welche sich nicht über 32 Untertanen erstrecken, da selbe ex defectu seminis caduc worden, für sich selbst zu vergeben, solche Authoritet aber sie palatini bishero gar sehr zu höchsten Nachtl e. k. u. k. Majestät interesse müssbrauchet, und zu einer Gelegenheit und aigennuzigen Vortlhaftigkeit vil grosse grosse caduc wordene Herrschaften und erträgliche Landgüeter zu vergeben und zu distrahiren sich bedienet, dergestalt, das sie palatini auch Herrschaften und Güeter, die etlich hundert Untertanen gehabt, in partes dividieret und keinen Tail über 32 Untertanen zuegetheilet." - Einrichtungswerk i. m. 239-240. Ennek szövegváltozatát 1. Mayer, Th.: Verwaltungsreform in Ungarn i. m. 132. (Anhang.) - Az idézett szöveg egy részét Mayer kiadása alapján ugyancsak idézi: Iványi E.: Esterházy Pál i. m. 77. 201 Iványi E.: Esterházy Pál i. m. 77. 202 Ezeknek és más eseteknek a részletes tárgyalását 1. Iványi E.: Esterházy Pál i. m. 80. 203 MOL, E 117 1. köt. 1.
