Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Soós István: Esterházy Pál nádor és a Neoacquistica Commissio IV/801
Az érintett birtokosok többsége 1697 végéig, illetve a következő év elejéig benyújtotta a kért dokumentumokat, melyeket a Commissio ellenőrzésre megküldött a jogügyigazgató-helyettesnek.13 6 Laczkó 1698. április 22-én terjesztette a Bizottság elé véleményét a megvizsgált birtokjogi iratokról, melyekben részint igazolta az Udvari Kamara és a fiskus követelését a szóban forgó neoacquistica birtokokra. A Nógrád vármegyében található birtokok igazolását illetően azonban nem tudott egyértelműen állást foglalni. Ugyanis nem tudta eldönteni, vajon Nógrád szintén neoacquistica területnek számít-e, vagy csak bizonyos részei? További kérdésként vetette fel, vajon hol húzható meg, illetve jelölhető ki a neoacquistica terület határa, és végül mely birtokok vonhatók ki a neoacquistica vizsgálat alól?13 7 A fenti kérdések tisztázása annál is inkább fontos volt, mivel néhány birtokos, köztük az Esterházyak is, többször is hangsúlyozták: Nógrád vármegye nem számít újszerzeményi területnek, következésképpen a Commissio nem követelheti meg az ott található birtokok tulajdonosaitól birtokjogaik igazolását. A Bizottság véleményét források hiányában nem ismerjük. Tény azonban, hogy az Udvari Kamara a következő években, ha nem is az egész vármegye területén fekvő jószágokra, de azok egy részére szintén kiterjesztette a birtokjogvizsgálatokat. így mindenekelőtt a bujáki domíniumra és tartozékaira. A Bizottság hasonlóan ahhoz, amiként azt a hatvani és a visegrádi uradalom esetében is tette, elrendelte, hogy annak birtokosai nyújtsák be jogbiztosító irataikat. 1700. október 9-én leiratban értesítette a magyar kancelláriát: utasítsa Forgách Simont és a többi érdekelt birtokost, hogy jelenjenek meg jogbiztosító irataikkal a Commissio előtt.13 8 Mielőtt azonban irataikat az érintettek bemutatták volna, október 17-én a kamara végrehajtotta a bujáki uradalom és tartozékainak az összeírását.13 9 Mivel Forgách és a többi zálogbirtokos nem szolgáltatta be okmányait, a kamara november 29-én újabb leiratot intézett a kancelláriához, hogy ismételten szólítsa fel a birtokosokta a jószágaik tulajdonjogát bizonyító okiratoknak a benyújtására.14 0 Erről a Commissio is tárgyalt és szintén úgy határozott, hogy a zálogbirtokosok a jószágukból történő kizárás terhe mellett haladéktalanul adják be a jogbiztosító okmányokat.14 1 Sem a kamara, sem pedig Commissio felszólítása nem érte el célját. Ezt jelzi, hogy két héttel később a zálogbirtokosokon (Forgách Simon és a Bojár család) kívül magát Esterházy Pált is megkereste, arra utasítva őket arra, hogy a következő év január 8-ig menjenek Bécsbe, és mutassák be jogbiztosító irataikat.14 2 A nádor és az említettek azonban — úgy tűnik — a kitűzött határidőre sem tettek eleget a felszólításnak, ezért a kamara 1701. január 22-én újabb ter-136 Laczkó 1698. január 17-én kapta kézhez a beszolgáltatott iratokat. L. erről: MOL, E 117 9. es. Fasc. XXII. No. 10. 137 Uo. 138 MOL, E 117 11. cs. No. 91. Neoaquist. 139 Ld. erről fent a 132. sz. jegyzetet. 140 MOL, E 117 11. cs. No. 92. Neoaquist. 141 MOL, E 117 1. köt. No. 90. Neoaquist. (10. Decembris 1700.) 91. 142 MOL, E 117 11. cs. No. 93. Neoaquist. (Ratione bonorum Bujakiensium. Viennae, 24. Decembris 1700.)
