Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Szili Sándor: Hunyadi Mátyás szövetsége és a „magyarkérdés" az orosz diplomáciában a 15-16. század fordulóján IV/773
(1492-1506) is 1494-ben a III. Ivánnal szemben elvesztett határháborút lezáró békeszerződésben: „IIa eljő Isten akarata, s az Úr elsőként téged vesz magához e világból, én pedig életben maradok, a gyermekeid [uralma] alatti atyai birtokaid [területi épségét] tiszteletben kell tartanom, meg nem sérthetem..."124 E sorok csaknem szó szerint megegyeznek a Georg von Thurn által 1490 augusztusában hiányolt passzussal.1'2 5 Más orosz fejedelmek egymás közötti kötelezettségvállalása szintén kiterjedhetett a szerződő fél fiaira.12 6 Iván rjazanyi nagyfejedelem és testvére, Fjodor részfejedelem 1496. évi megállapodása kimondta: „S egy légy velem mindenben... élted végéig, bármiféle ellenséggel szemben, és a gyermekeid is a gyermekeimmel,"127 III. Iván biztosítani akarta a moszkvai nagyfejedelmi birtokok sértetlenségét és a dinasztikus utódlást. E gyakorlat dokumentálható mintáinak nyomait keresve az 1370-es évtizedig nyúlhatunk vissza Eszakkelet-Rusz oklevélkiadási tradíciójában.128 Úgy tűnik tehát, hogy a „gyermekekre [nézve] is megerősítettük" formula orosz kezdeményezésre került Hunyadi Mátyás és III. Iván szövetségi szerződésének szövegébe. A fennmaradt forrásokban olvasható nyelvtani alakból nem állapítható meg, hogy a megfogalmazás csupán III. Iván fiaira vonatkozik vagy Corvin Jánosra úgyszintén. A kontextusból ítélve a formula kölcsönös érvényűnek látszik, ám a fentebb elmondottak alapján mégis azt tartom valószínűbbnek, hogy csak a nagyfejedelem gyermekeire utaltak vele az orosz-magyar kontraktusban. Hunyadi Mátyás 1486 szeptemberében találkozott Ulászló cseh királlyal, és szívélyes légkörben megvitatták a német-római császár elleni közös fellépés lehetőségét. 1489 tavaszán a magyar uralkodó titkos tárgyalásokat folytatott Kázmér lengyel királlyal a törökök elleni együttműködésről, illetve arról, hogy Kázmér lemondjon Ulászló cseh király (a fia) magyar trónigényének támogatásáról. A lengyel-litván állam elleni „stratégiai" vagy „örök" szövetség összekovácsolására irányuló erőfeszítések Moszkvából indultak ki, de egyelőre elbuktak a közép-európai dinasztikus hatalmi játszmák szereplőinek „reálpolitikáján", mely a manőverezési képesség és a rugalmas reagálás lehetőségének megőrzését fontosabbnak tartotta a hosszú távú elkötelezettségnél. A korszak nemzetközi diplomáciáját az álnokság, hitszegés és hazudozás jellemezte.12 9 Az orosz szö-124 Duhovnie i dogovornie gramoti velikih i ugyelnih knya'zej XIV - XVJ Vv. Moszkva-Leningrád 1950. Nr. 83. 332. (a továbbiakban: DDG) 125 Thurn — egyebek mellett — tudott valamilyen szláv nyelven, ezért választották éppen őt moszkvai követnek. Ismerhette a keleti szláv szerződéskötési szokásokat is. 126 L. pl. III. Iván szerződéseit Andrej uglicsi fejedelemmel 1481-ben és 1486-ban, Mihail verejai és beloozerói fejedelemmel 1482-ben. DDG. Nr. 72., 75., 82. 127 DDG. Nr. 84. 332. 128 1 3 74/75 körül Vlagyimir szerpuhovi fejedelem szerződésbe foglalt kötelezettséget vállalt arra nézve, hogy ő és gyermekei nem fognak igényt tartani sem Dmitrij „Donszkoj' moszkvai fejedelem és „vlagyimiri nagyfejedelem", sem Dmitrij gyermekeinek földbirtokaikra. DDG. Nr. 7.; 1375 őszén Mihail tveri nagyfejedelem a gyermekei és a fivérei gyermekei nevében is megesküdött Dmitrij „Donszkoj' előtt, hogy soha többé nem aspirál sem ő, sem bárki az utódai közül az Eszakkelet-Rusz feletti hegemóniát biztosító „vlagyimiri nagyfejedelmi" címre. DDG. Nr. 9.; Az utóbbi oklevél magyar fordítását 1. A középkori orosz történelem forrásai. Szerk. Szili Sándor. Bp. 2005. 97-103. 129 Iuányi Béla: Adalékok nemzetközi érintkezéseink történetéhez a Jagelló-korban. Első közlemény. Történelmi Tár (1906) 145.
