Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Szili Sándor: Hunyadi Mátyás szövetsége és a „magyarkérdés" az orosz diplomáciában a 15-16. század fordulóján IV/773
TANULMÁNYOK Szili Sándor HUNYADI MÁTYÁS SZÖVETSÉGE ÉS A „MAGYARKÉRDÉS" AZ OROSZ DIPLOMÁCIÁBAN A 15-16. SZÁZAD FORDULÓJÁN1 A magyar királyi levéltár Mohács utáni pusztulása és a magyarországi iratanyag csonkulása felértékelte a külföldi források jelentőségét a magyar diplomáciatörténet 1526 előtti évtizedeinek kutatásában.2 Az orosz nyelvű kútfők azonban — lévén sporadikusak és a magyarországi események fő sodrásának tanulmányozása szempontjából kevéssé relevánsak — alig ébresztettek maguk iránt komoly érdeklődést a magyarországi historiográfiában. Pedig figyelmesen megvizsgálva és összefüggésekbe ágyazva őket, értékes adalékokat nyújthatnak a korszak megismeréséhez. Elsőként a Hunyadi Mátyás és III. Iván közötti diplomáciai érintkezés másolatokban fennmaradt iratanyagát vizsgálom forráskritikai szempontból, mivel e feladat elvégzésére a korábbi magyar szakirodalomban nem került sor. A levont következtetések alapján pontosítani lehet a két uralkodó kapcsolattartásának kronológiáját, a szövetségi szerződés keletkezésének körülményeit, és a mögötte meghúzódó külpolitikai szándékokat. Tanulmányom második részében azután bemutatom, miként tükröződött a „magyarkérdés", azaz a Jagellók és a Habsburgok vetélkedése Szent István koronájáért az egykorú orosz diplomáciai dokumentumokban. Végezetül összefoglalom, hogy milyen szerepet szántak a Kremlben a Magyar Királyságnak a moszkvai külpolitikai törekvések megvalósításában a 15. század végén és a 16. század elején. I. A 19. század a monumentális és fundamentális forráskiadvány-sorozatok megjelentetésének klasszikus korszaka volt Oroszországban is. Az erre a célra alakult tudós testületeken kívül az államigazgatási szervek is kivették részüket a cári birodalom tekintélyének öregbítését célzó munkálatokból. Őfelsége Tulajdon Kancelláriájának II. Ügyosztálya3 1851-ben kiadta a Moszkvai Nagyfeje-1 Készült az MTA-ELTE Történeti Ruszisztikai Kutatócsoport műhelyében. 2 Vö. Kosáry Domokos-. Magyar külpolitika Mohács előtt. Bp. 1978. 7. 3 A cár kizárólagos alárendeltségében működő kancellária 1826-ban létrehozott II. Ügyosztályának feladatát a törvények előkészítésében, kodifikálásában és publikálásában határozták meg. E tevékenysége során a hivatal 45 kötetbe rendezve megjelentette az 1649-1825 között kibocsátott törvényeket és törvényerejű rendeleteket, majd évenként kinyomtatott újabb kötetekben az 1825-től aláírt törvényeket is. L. Je. Sepeljou: Csinovnij mir Rosszii XVIII - nacsalo XX v. Szankt-Petyerburg 1999. 78-79., 82-83.; Az államtitok fogalmi körébe tartozó külügyi dokumentumok kiválogatása és közzététele csak a cári kancellária közreműködésével történhetett.
