Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: Fejezetek Teleki László gróf párizsi diplomáciai működésének történetéből III/669
egymást a levelek, augusztus 14-én, 16-án és 17-én; aztán hosszabb szünet következett.15 0 Az osztrák ügynökök augusztus 20-án jelentették Londonból Párizsba történt visszatérését.15 1 Augusztus 16-án Teleki írt az általa Londonból Poroszországba küldött Gottlieb Wimmer Augustnak, tájékoztatta az angol közvélemény magyarbarát megnyilvánulásairól, egyes angol és francia politikusok jóindulatáról, de hozzátette, hogy egyetlen európai hatalom sem fog Magyarország érdekében háborüt vívni. Egyedül a Török Birodalomban lehet reménykedni, ahol Palmerston brit külügyminiszter segítségével sokat el lehetne érni. (Teleki ugyanis abban reménykedett, hogy ha a Török Birodalmat rá lehetne venni az oroszok elleni fellépésre, Nagy-Britannia a Porta mellett, s így közvetve Magyarország mellett avatkozna be a háborúban.) Egyben kérte Wimmert, igyekezzen találkozni IV Frigyes Vilmos porosz királlyal, s megnyerni őt a magyar ügy javára.152 Augusztus 22-én már Szarvady Frigyes tájékozatta Pulszkyt a bekövetkezett fegyverletétel utáni kilátásokról.15 3 A szabadságharc diplomatáiból így lettek emigránsok. A katasztrófa után - Teleki levele Andrássy Gyula grófhoz A szabadságharc leverése után több ezer magyar, lengyel és olasz emigráns menekült a Török Birodalom területére. Ausztria és Oroszország — az általuk kötött nemzetközi egyezményekre hivatkozva — 1849 augusztusától kezdve folyamatosan követelték a török kormánytól, hogy egykori alattvalóikat szolgáltassák ki nekik. (Maguk az egyezmények azonban nem a politikai menekültek, hanem a köztörvényesek kiszolgáltatását írták elő.) A török kormány a követelést nyíltan megtagadni nem merte, teljesíteni viszont — a vendégjogra való hivatkozással — nem akarta. Kossuth — némi habozás után — határozottan a renegálás ellen nyilatkozott, nem annyira vallási és erkölcsi, mint inkább politikai aggályai miatt. Úgy vélte ugyanis, hogy az áttérés semmitől sem védené meg, mert ha Oroszország és Ausztria háborúval fenyegetőzik, akkor a Török Birodalom aligha fogja megvédeni az áttérteket. Az emigráció katonai vezetői közül ugyanakkor többen (Józef Bem, Kmety György tábornok, Stein Miksa ezredes és több tucat más honvédtiszt) elfogadták az ajánlatot, abban reménykedve, hogy a kiadatás megtagadása, valamint a volt honvédtiszteknek a török hadseregbe való felvétele miatt háborúra kerül sor Ausztria, Oroszország, illetve a Török Birodalom között. Andrássy Gyula is úgy vélte, hogy a cár az áttérteknek a török hadseregben való alkalmazása miatt háborút fog indítani. 150 A leveleket közli Vértesy J.: Teleki levelei i. m. 221. (aug. 17.); A Háborús Felelősség 105-108.; Pulszky F.: Életem és korom i. m. I. 537-538. (aug. 14. és 16.) 151 HHStA A-Akten 503. 152 Wimmer küldetését ismerteti és Teleki levelét közli Tilcsik György: Adatok a magyar diplomácia 1849 későnyarán tett utolsó erőfeszítéseihez. Teleki László 1849. augusztus 16-án, Párizsban kelt levele Gottlieb August Wimmerhez. Soproni Szemle, 2008/1. 194-206. 153 A Háborús Felelősség II. 108.
