Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Urbán Aladár: Az Országos Rendőri Hivatal megszervezése 1848 májusában III/657

nyeknek megfelelően átalakított esküt kellett letennie, amiktől kezdetben az olaszok vonakodtak. Tisztjeik elhitették velük, hogy ezzel meghosszabbítják szolgálati idejüket. Mészáros Lázár olasz nyelvű szónoklata megnyugtatta őket, így végül a rendezvény békésen és sikerrel zárult.3

Az olaszok vonakodása azonban egyeseket felháborított. Ez magyarázhatja, hogy június 5-én éjjel a vízivárosi laktanyánál a 23. Ceccopieri ezredhez tartozó őrszemet fiatalok szidalmazták („verfluchter italienische Nation"), majd amikor az távozásra szólította fel őket, kővel megdobálták. Az őrszem riasztására megérkezett a laktanya őrségének őrjárata, amely a tetteseket letartóztatta, majd átadta a megérkező nemzetőrségnek. Másnap a laktanyaügyelet jelentette az esetet az ezredparancsnokságnak, a főhadparancsnokságnak, valamint Buda városkapitányi hivatalának, mely utóbbitól elégtételt kért.4 Az eset azonban nem váltott ki nagy visszhangot, miután a város fenyítő bizottmánya június 7-én a gyanúsítottakat két tanú meghallgatása után felmentette, mivel azon arról nyilatkoztak, hogy az őrt senki sem bántotta.5

Akadtak azonban olyan személyek, akik az eltusolt provokáció után a katonaságot meg kívánták nyugtatni. A főhadparancsnokság ugyanis június 9-én panasszal fordult a hadügyminisztériumhoz azon „lázító hirdetmények" miatt, amelyeket az olasz katonák között terjesztenek.6 A főváros közvéleménye a május 10-iki eseményeket követő nyilvános vizsgálatból meggyőződhetett, hogy a vérengző katonaságot idegen tisztek vezényelték a tüntetők ellen. A sajtó időről-időre hírt adott a városban állomásozó ilyen tisztek magatartásáról. Az Életképek június 4-én arról számolt be, hogy az idegen tiszteknek kedvenc tartózkodási helye az Arany palack és az Arany kéz nevű fogadó, ahol a szerb-horvát katonákat itatják, s izgatnak a magyarok ellen. A Pesti Hirlap arról értesült, hogy az utóbbi fogadóban illír emisszáriusok tartózkodnak. A hír nem volt alaptalan, mert június 5-én Perczel Mór arra utasította Buda város kapitányát, hogy a Zágrábból érkezett két személyt szorosan figyeltesse, vizsgálja meg útlevelüket, tudakolja meg küldetésük célját, tartózkodásuk idejét.7 Ellenséges tisztek, idegen emisszáriusok mellett a sajtó aggódott amiatt is, hogy a gazdaságilag bizonytalan állapotú Bécsből nem kívánatos elemek érkezhetnek. A Pesti Hírlap egyik szerkesztője, Kemény Zsigmond a lap június 10-iki számában a császárvárosban lehetséges újabb forradalomra utalva figyelmeztetett az onnan jöhető „népsöpredék" (!) és agitátorok érkezésének 3 Mészáros Lázár emlékiratai. S.a.r. Szokoly Viktor, 1867. I. 60-61. A katonaság eskütételét Batthyány már a május 21-iki minisztertanácson sürgette. A kabinet tagjai azonban aggódtak, hogy az idegen katonaság nem teszi le az esküt. Ezért úgy döntöttek, hogy megvárják Mészáros Lázár hazatérését. Az eskütétel előtti napon az ellenséges érzelmű Lipót gyalogezrednek még a fővárosban állomásozó egységeit Komáromba szállították. Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki, hadügyi és nemzetőri iratai, (a továbbiakban: Batthyány iratai) S.a.r. Urbán Aladár. 1999. 649. Széchenyi István Napló. S.a.r. Oltványi Ambrus, (a továbbiakban: Széchenyi Napló) 1978. 1242, 1259. 4 OL H 82 Hadügyminisztérium biztossági osztály (a továbbiakban: HM bizt.) 1848-90-65. A főhadparancsnokság az ügyet jún. 11-én továbbította a belügyminisztériumhoz; uo. 5 HM bizt. 1848-90-65. Az eset tartósan téma volt Buda városa, a HM és a BM között egészen aug. végéig. OL H 15. Belügyminisztérium rendőri osztály (a továbbiakban BM rend.) 1848-1-58, 1848-1-454. 6 HM bizt. 1848-105-2; BM rend. 1848-1-25. Utóbbi mellett a főhadparancsnokság levele és melléklete, a kétnyelvű röplap „Pest városa bizottmányától". (Tudomásunk szerint ez ekkor nem létező szervezet.) 7 Fővárosi levéltár, Buda város lt. Rendőri ir. 1848:154.