Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Molnár András: A „Fontolva haladó" Császár Ferenc. Egy konzervatív publicista a politika sodrában (1840-1847) III/637
A Kossuth elleni folyamatos támadások színteréül szolgáló konzervatív Világ szerkesztője ugyan hivatalosan Jablanczy Ignác lett, valójában azonban Dessewffy Aurél gróf, helytartótanácsi titkár volt a lap szellemi vezére és gyakorlati irányítója. A Világ neves államtisztviselőkből álló szerkesztőbizottságában Andrássy József helytartótanácsi tanácsos, Zarka Sándor királyi táblai ítélőbíró és Luka Sándor váltótörvényszéki ülnök mellett helyet kapott az ugyancsak váltótörvényszéki ülnökként tevékenykedő Császár Ferenc is.1 2 Az újkonzervatívokkal eszmei közösséget vállaló Császár ugyan szerkesztőként mindvégig a háttérben maradt, és saját nevén nem is írt a lapba, kulisszák mögötti, Dessewffy Aurél oldalán játszott szerepére azonban rávilágít egy, a császári titkosrendőrségfőnökéhez címzett, 1841. szeptember 7-én kelt besúgójelentés: „A Világ a Széchenyi-párt orgánuma. Császár, mint királyi hivatalnok, nem lehetvén nyilvánosan szerkesztő, bizonyos Jablanczyt toltak elébe."1 3 Császárnak a Világ szerkesztőségében végzett tevékenységéről a lap egyik tekintélyes szerzőjéhez, illetve bírálójához, a liberális irodalmárból konzervatív cenzorrá lett Schedel (Toldy) Ferenchez intézett levelei árulnak el a legtöbbet. (A császári titkosrendőrség 1836 júniusa és 1843 márciusa között bizonyítottan besúgóként alkalmazta Schedeit,1 4 és Miskolczy Gyula gyanúja szerint 1839-ben Császár Ferenc is Leopold FerstI rendőrfőnök informátora volt.15 ) Császár 1842. június 29-én az alábbiakat írta Schedelnek: „Tisztelt Barátom Uram! Köszönettel küldöm az eredeti értekezést, már lemásoltatám. Megvallom, igen-igen szeretném, ha legalább a II. közlés — ha mindjárt rövidebb volna is az I-nél — soká nem maradna, miután, mint hiszem, abban motiválva lenne a Világ tárcájának [tudniillik „Tárca" című rovatának] megnyitása is. Az akadémiai és Kisfaludy-társasági munkálkodásokról! közléseket egészen tisztelt Barátom Uram bölcs belátására bízom, s biztosítom, hogy azoknak a Tárca, mikor jőnek, mindig nyitva leend. A legszorosb anonymitas fog tisztelt Barátom Uram minden cikkeire nézve tartatni, míg azok iránt önmaga nyilatkozni nem fog. Én saját szobámban fogok mindent, mi tisztelt Barátom Uramtól jő, leíratni; de éppen ezen anonymitas miatt nem fogok szolgálhatni correcturával; megteszem azonban, hogy tisztelt Barátom Uram cikkeit enmagam nézendem át. Csak azt az egyet kérem, tessék névtelenül közlendő cikkeit egyedül s egyenesen hozzám küldeni; akkor kezeskedem az anonymitasról. 12 Varga János 1983. 113., Dénes Iván Zoltán: Közüggyé emelt kiváltságőrzés. A magyar konzervatívok szerepe és értékvilága az 1840-es években. Bp., 1989. (a továbbiakban: Dénes Iván Zoltán 1989.) 40., Dénes Iván Zoltán: Liberális kihívásra adott konzervatív válasz. Bp., 2008. (a továbbiakban: Dénes Iván Zoltán 2008.) 55-56. 13 Ferenczi Zoltán 1925. 666. 1841 szeptemberében egy másik titkosrendőri jelentés is a Világ szerkesztőjeként emlegette Császár Ferencet: Magyar Országos Levéltár (MOL) A 105. Magyar Kancelláriai Levéltár. Informationsprotocolle der Ungarisch-Siebenbürgischen Sektion 1841. szeptember 14. (69. ülés) 20. p. 14 Pajkossy Gábor: Toldy Ferenc pályaképéhez. In: Magyarhontól az Újvilágig. Emlékkönyv Urbán Aladár ötvenéves tanári jubileumára. (Szerk. Erdődy Gábor és Hermann Róbert) Bp., 2002. (a továbbiakban: Pajkossy Gábor 2002.) 186-190. 15 Miskolczy Gyula 1. köt. 250.
