Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: Vallásváltás és identitás. A kitért zsidók megítélésének változásai a dualizmus korában III/593
[...] hogy nem fog kitérni sohasem". Végül is, ismerte el Szabolcsi, „nem is tért ki azóta", hiszen „megcselekedte előzőleg".11 1 Egyes kitért zsidók ellen a neológ értelmiség azért kelt ki, mert származásuk eltussolásának vágyától hajtva túlléptek egy — természetesen szubjektív — határt. Ezt tette például a Pesti Hírlap alapító-tulajdonosaként országos hírnévnek örvendő Légrády Károly és öccse, Tivadar, amikor a Hevra Kadisának a zsidó hitben elhunyt édesanyjuk lakására érkezett alkalmazottait „sem a halál előtti, sem utáni imákat és szertartásokat végezni nem engedték". A Jámbor zsidóasszonynak maradt Pollákné" fiai csak azért engedték be a Szent Egylet embereit, hogy azok elszállítsák az elhunytat. „Gyalog egy lépést sem kísérték anyjuk holttestét fiai, de mindjárt a kapunál kocsiba ültek és a temetőbe kihajtattak. [...] Anyjuk halálát sem a tulajdonukat képező »Pesti Hírlap«-ban meg nem említették, sem a szokásos gyászjelentést ki nem adták."11 2 A történethez hozzátartozik, hogy az Egyenlőség nem sokkal korábban élesen bírálta Légrády Károly kétkulacsosnak ítélt — a nagyrészt zsidó előfizetők miatt általában zsidópárti, ám a zsidókat nem kedvelő olvasók kedvéért olykor a zsidóságot bíráló — szerkesztési politikáját. Légrády Károly, jelentette ki az Egyenlőség, „nem szereti a zsidókat".11 3 Amihez hozzátehetnénk: az antiszemiták sem szerették a „börze-liberalizmus" érdekeit istápoló sajtó archetípusának tekintett „szabadkőműves szellemű" Pesti Hírlapot.11 4 A kikeresztelkedett Légrádyiakban az antiszemita eszmerendszerhez híven a zsidót látták. „A nyúlbőr a hermelin ellen!", fakadt ki 1882-ben a Légrády testvérek fülének méretét külön az olvasók figyelmébe ajánló Katholikus Társadalom abbéli felháborodásában, hogy a Pesti Hírlap egy bíráló cikket mert közölni Simor János hercegprímásról.11 5 Hogy a történet kerek legyen: az ultramontán lap főszerkesztője, Mayer I. Arno, maga is kitért zsidó volt.116 A neológ értelmiség ennél gyakrabban kelt ki azon konvertiták ellen, akik áttérésüket követően maguk is hittérítőké váltak. A budapesti építész Körösi Albert annak köszönhette nevének „kiszerkesztését", hogy halálos ágyán megkereszteltette édesapját, Neumann Miksát. A Budapesti Áru- és Értéktőzsde 1903-ban királyhalmi előnévvel nemességet kapott alelnöke negyven éve tagja volt a pesti Hevra Kadisának, nem sokkal halála előtt kiválasztotta és megvásárolta nyugvóhelyét felesége sírja mellett a zsidó temetőben. Nehezen volt elképzelhető, hogy a 76 éves Neumann Miksa halála órájában ki akart volna térni, azt sem lehetett 111 Szabolcsi Miksa: Meturgeman. Nem lett plébános. Egyenlőség, 1904. júl. 31. 8. 112 A Légrády testvérek anyja. Egyenlőség, 1890. jan. 19. 12. Légrády Károly 16 éves korában, 1850-ben keresztelkedett ki. Nevét 1867-ben, házasságakor magyarosította, átvéve felesége leánykori nevét. L. Lipták Dorottya: Vállalkozás és kultúra. Esettanulmány a vállalkozói elit társadalomtörténeti vizsgálatához Prágában és Budapesten, In: Tradíciók és modernitás. Közép- és Kelet-Európai perspektívák. Szerk. Lipták Dorottya - Ring Éva. Bp., Közép- és Kelet-Európai Akadémiai Kutatási Központ, 1996. 218., 222. 113 Sz.\ Mezei Mór és Légrády Károly. Egyenlőség, 1889. ápr. 7. 8-9. 114 Felekezeti fanatizmus. Alkotmány, 1896. ápr. 1. 1.; Miklóssy István-. Veszedelmes tünetek iskoláinkban. Bp., Stephaneum, 1911. 11. 115 Nyúlbőr a hermelin ellen! Katholikus Társadalom, 1882. febr. 18. Melléklet. Nincs oldalszámozás [1.] 116 A magyar sajtó története. II/2. 1867-1892. Szerk. Kosáry Domokos - Németh G. Béla. Bp., Akadémiai Kiadó, 1985. 364.
