Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: Vallásváltás és identitás. A kitért zsidók megítélésének változásai a dualizmus korában III/593
nagypolgárai közül, és nem is csupán azáltal, hogy szemben számos pályatársával, nem szerzett sem nemességet, sem bárói címet, vagyis e tekintetben elkerülte a vád, hogy — korabeli kifejezéssel élve — a felsőbb körökhöz „dörgölődzik".85 Wahrmann Mór a zsidó felekezeti életben is vezérszerepet játszott, különösen miután 1883 novemberében a Pesti Izraelita Hitközség elnökévé választották.86 „Minden szava parancs lett a zsidóságban. „Wahrmann mondta..." — ez már fellebbezhetetlen ítélet volt."87 Amint azt halála előtt kevesebb mint egy évvel, a pesti Hevra Kadisa tagfelvételi üléseinek bezáró ünnepélyén Wahrmann kijelentette: „Az nem igaz hazafi, ki felekezetéhez nem ragaszkodik, az nem jó polgár, ki felekezetét elhanyagolja. Lángoló honszeretetünk, kell hogy karöltve járjon a felekezetünk iránti törhetlen hűséggel."88 Wahrmann szentenciája, amely a „jó zsidó" ismérveként nem annyira a vallásos hitet, mint inkább a zsidó (vallási) közösség iránti hűséget állította zsinórmértékül, a neológ értelmiség jelmondataként is szerepelhetett volna. Wahrmann Mórnak egy lánya és két fia volt. Felesége, Gold Lujza 1865-ben, harmadik gyerekük születésekor meghalt, a gyerekeket nevelőnők, házitanítók nevelték.89 Fiai, Ernő és Richárd, nem jártak apjuk nyomdokain, a kereskedelmi pálya helyett inkább a kártyaasztalnál és a lóversenyeken tündököltek, mágnásokkal pajtáskodtak, Ernő bőszen párbajozott, Richárd versenyistállót tartott.9 0 Bródy Sándor szerint ebben valójában Wahrmann Mórnak is volt felelőssége: „Mulatott azon, hogy ő megmaradt komisz kalmárnak, míg a fiai már kiskorukban nem tudtak gyalog járni, annyira hozzászoktak a paripaháthoz. A két kis gimnazista úgy járt, mint a huszárkapitányok: a föld mint méltatlan elementum himbálódzott a lábuk alatt."91 Idős korában Wahrmann Mór állítólag maga is úgy érezte, hogy elhibázta a tőle korán elidegenedett fiai nevelését, kitérésüket is megjósolta.92 Richárd ezt még apja életében megtette, Ernő nem sokkal halála után keresztelkedett ki.9 3 Ernő és Richárd voltak a rossz fiúk, akik a vagyont, amelyet hithű apjuknak köszönhetően örököltek, a kitéréssel viszonozták, akik még Wahrmann Mór halála első évfordulóján rendezett gyászistentiszteletre sem mentek el, akik megkeserítették apjuk életét, majd meggyalázták emlékét.94 Wahrmann Mór leánya, Renée, volt a jó lány, apja „leg-85 Halálakor Wahrmannt úgy az Egyenlőség, mint Rákosi Jenő Budapesti Hírlapja a polgári erények megtestesítőjeként búcsúztatta el. Sz. M.: Ami nagy veszteségünk. Egyenlőség, 1892. dec. 2. 1.; [Rákosi Jenő:] Wahrmann Mór. Budapesti Hírlap, 1892. nov. 30. 1. L. még: Honszeretet és felekezeti hűség. Wahrmann Mór, 1831-1892. Szerk. Frank Tibor. Bp., Argumentum, 2006. 86 A pesti izr. hitközség közgyűlése. Egyenlőség, 1883. nov. 25. 4. 87 Szabolcsi L.\ Két emberöltő i. m. 40. 88 Részlet Wahrmann Mór egy beszédéből. Egyenlőség, 1894. dec. 7. 4. 89 Szabolcsi Miksa: Wahrmann Mór. Egyenlőség, 1891. okt. 30. 5.; Vadász Ede: Adalékok a Wahrmann-, gorlicei Weiss-, Szófer- (Schreiber) és Eischmann-családok származási adataiból. Ezen családok kiválóbbjainak életrajzához is. Bp., Athenaeum, 1907. 10-13. 90 Wahrmann Ernő öngyilkos. Budapesti Hírlap, 1906. jún. 1. 7-8.; Molnár Jenő: A Wahrmann-család tragédiájának utolsó felvonása. Egyenlőség, 1926. nov. 27. 5.; Pázmándy Dénes: A Wahrmanncsalád tragédiája. Szombat, 1934. febr. 3. 6-7.; 1934. febr. 17. 7-8. 91 Bródy Sándor: Oroszlánszívű Richárd utolsó órája. In: Uő: Elmélkedések. Bp., Lampel, é. n. [1914.] 7-8. 92 Szabolcsi Miksa: Az új nemzedékért. Egyenlőség, 1893. ápr. 14. 3-4. 93 Uo. 4.; Amit Wahrmann Mór sem sejtett. Egyenlőség, 1893. máj. 19. 11. 94 Wahrmann Mór fiai. Egyenlőség, 1893. nov. 17. 3-4.
