Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: Berzeviczy Gergely színeváltozásai. (Adalékok az állam, a társadalom, a hadsereg reform terveihez és reformelképzeléseihez) III/515
az örökös jobbágyságot, és bizottságot nevezett ki, hogy javaslatot dolgozzon ki a parasztok helyzetének rendezésére. „A magyar rendek nemes és dicséretes módon karolták fel ezt az ügyet, azóta is a diétákon kifejezésre juttatták nagylelkű érzéseiket. A munkálat azonban még nem készült el, nem is lehet attól sokat remélni, mivel egy testület, még ha abból egyesek oly nemesen is éreznek, egészében soha sem fog saját érdeke ellen eljárni. Radikális kúrát nem vállal, Magyarországon a paraszti rendet és azáltal az egész államot senki más nem tudja felemelni, csak a király, királyi hatalmának teljességével élve."22 6 Alighanem ebben a passzusban lelhetjük fel nemességellenességének magyarázatát, eltekintve mélylélektani tényezőktől. Viszont a nemesség reformképtelensége ellentmond némileg annak, amit fentebb állított, éspedig annak, hogy szerinte a nemesség vesztesége nélkül kivihető az átalakulás. Úgy tűnik, Berzeviczy Gergely lemondott arról, hogy a nemesség felfogja saját érdekeit. Márpedig az 1830-as évek reformmozgalma azt tanúsítja, hogy nem így történt, pontosabban azt, hogy az átalakulás hívei elég erősek lettek, hogy a nemesség nevében nyilatkozzanak, és járjanak el. Berzeviczy Gergely ezt eddigi tapasztalatai alapján talán nem tudta elképzelni, bár az 1790-es évek nemességéről, láttuk, jó véleménye volt. Nem hitt abban, hogy a nemesség még egyszer hasonló szerepet játszhat? Vagy talán az uralkodó nemességellenes érzéseire játszott, és az uralkodó küldetéstudatát akarta erősíteni, ami egyébként megvolt, csak éppen a társadalmi mozdulatlanság fenntartására. Igaz, a nemesség megadóztatásának gondolatával a bécsi kormányzati körök olykor előszeretettel foglalkoztak. És Berzeviczy Gergely úgy látta, ezt a szándékot kell erősíteni. Ugyanakkor az is lehet, hogy Berzeviczy Gergely az írás hevében túlbecsülte a i^çmesség erejét. Mert például a parasztság és nemesség arányát 30:l-re becsülte, és aztán miután újraolvasta a mondatot, kihúzta.227 Hiszen maga is tisztában volt, hogy irreális, tekintve a szabadparasztok és nemesparasztok viszonylag magas létszámát. Aztán statisztikai demagógiájával ellentmondásba került volna saját statisztikájával, amely szerint a józsefi népszámlálásban 7 milliónyi összlakosságból 325 ezer a nemes, és az arány 21:1. Becslése, mely szerint a nemesség a föld 80%-át birtokolja, míg „a nép" csak 20%-át, szintén a statisztikai demagógia eszköztárából való. A diéta szerkezetének és eljárási rendjének bemutatása összhangban all a nemesség és az egész' rendszer negatív megítélésével. „A magyar diéta legnagyobb fogyatékossága az, hogy a népet senki sem képviseli, és szavát nem hallatja."228 Legfeljebb az uralkodó segíti a parasztságot az igazságszolgáltatás terén egy-egy királyi határozattal. A megye fő baja a közigazgatás és az igazságszolgáltatás összefonódása, emellett a rosszul fizetett tisztségviselők korruptsága, és így „az újoncozás valóságos emberkereskedelem".22 9 Ezek után „szégyellem magam, hogy meg kell mondanom: Magyarországon nincs büntetőjog, a büntető igazságszolgáltatás nyomorúságos, méltatlan és céltévesztett."23 0 226 MOL, P 53 129. cs. 94. t. 52. 227 MOL, P 53 129. cs. 94. t. 51/r. 228 MOL, P 53 129. cs. 94. t. 54/r. 229 MOL, P 53 129. cs. 94. t. 54/v. 230 MOL, P 53 129. cs. 94. t. 55/r.