Századok – 2009

TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: Berzeviczy Gergely színeváltozásai. (Adalékok az állam, a társadalom, a hadsereg reform terveihez és reformelképzeléseihez) III/515

Amikor viszont a világtörténeti helyzet tisztult, Berzeviczy 1814-ben gyorsan összefoglalta az északi kereskedelemről szóló 1808-as könyve tanulságait, és művét „alázattal" a bécsi kongresszus elé terjesztette.19 5 Aztán mintha úgy vél­te volna, hogy most már nyugodtan dolgozhat a nyilvánosság számára. Igaz, ke­serűen nyugtázta, hogy az északi kereskedelemről szóló munkája nem fogy, és pusztába kiáltott szó - mint Teleki Lászlónak írta 1815-ben.19 0 Két év múlva Dessewffy József fordításában magyarul is napvilágot látott.19 7 És ekkor már két éve annak, hogy Berzeviczy hozzáfogott élete „fő művéhez",19 8 amelynek „Magyarország panorámája" címet adta. A munka gondolata már korábban is foglalkoztatta, valamikor a századfordulón fel is vázolt egy szerkezetében ha­sonló latin nyelvű munkát, „Milyen Magyarország alkotmánya és milyennek kellene lennie" címmel.19 9 A vázlat szerint Payne, Mirabeau, Kant gondolataira épült volna a mű, és azzal ért volna véget, hogy az ipar és kereskedelem akkor virágozna, „ha nem lennénk az Osztrák Monarchia része". Ez a remény 1809-ben fel is villant egy pillanatra. Most viszont alkalmazkodni kellett a bécsi kongresszus világához. Berzeviczy Gergely nagy művében nemcsak saját tapasztalatainak a szin­tézisét akarta összefoglalni, hanem a történelemét is. Mert — szerinte — ugyan minden kormányzati formában van használható elem, de a legjobbnak a követ­kező „eszközök" alkalmazását tartotta: „1. Örökös monarchia, koncentrált, korlátlan kormányzati hatalom a jó elő­mozdítására, a rossz megakadályozására, a lehetséges visszaélésben aka­dályozva «alkotmányos törvények, népképviselet, arisztokrác» választott arisztokrácia «és jól rendezett», népképviselet és a közjót célzó alkotmá­nyos törvények által; 2. Jólét, kultúra, moralitás, «felvilágosodás», hazaszeretet, ami nemcsak egyes kevesekre korlátozódik, hanem amennyire lehet, kiterjed az egész népre; 3. Virágzó mezőgazdaságra alapozott ipari és kereskedelmi gazdagság; 4. Európa számára, ahol a keresztény egyházak többféle szertartásra oszla­nak, vallásszabadság, az egyházak elismerése Krisztus kifejezett szóza­tának megfelelően."200 A kihúzások — amelyeket ékes zárójelbe tettünk — arra vallanak, hogy optimizmusa azért némi öncenzúrával párosult. Bizonyos szavakat, amelyeket „fent" nem szerettek hallani, mint alkotmány, felvilágosodás, kihúzott, ugyan­akkor a későbbiekben tartalmukat kifejtette. Sokat jelez egy kis elírás, az, hogy bevezetőben „Religion und Glaube" helyett azt vetette papírra, hogy „Resig­nazion und Glaube". A vallás tehát már rezignáció volt. Viszont remény forrása lehetett a haladás-hit. „Az evolúció az emberi és a fizikai természet törvénye: 195 Berzeviczy Gergely élete és művei, 301-309. 196 MTAKK MIL 4-11. 197 Az északi kereskedés terjesztéséről. A bétsi szerződés gyűlésének bémutatta német nyel­ven Berzevitzy Gergely, Bétsben 1814-dik esztendőben. TGy 1817. IV k. 3-32. 198 H. Balázs: Berzeviczy, 133. 199 MOL, P 53 130. cs. 121. sz. 200 MOL, P 53 129. cs. 94. t. 2.

Next

/
Thumbnails
Contents