Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: Berzeviczy Gergely színeváltozásai. (Adalékok az állam, a társadalom, a hadsereg reform terveihez és reformelképzeléseihez) III/515
kiemelte a katolikus mágnások érdemeit, és természetesen a Széchényiét, aki „a király jóváhagyásával könyvtárát a nemzetnek adományozta".18 6 De az is lehet, hogy Berzeviczy a nádor helyzetét akarta erősíteni. Kérdés, hogy miért? Melyik nádort akarta erősíteni, azt, aki az udvari körök nyomása alá került, mert alkotmányos törekvéseit nem nézték jó szemmel, vagy azt, aki felléphetett volna a rendi alkotmány ellen? Úgy tűnik, mintha az utóbbit. Az alaptézis: az alkotmány csak „lepel". „Mert sok remek, felvilágosult, nagy tudású, nagylelkű ember vett részt ezen a diétán, olyanok, akik nemcsak nemesek, hanem valóban nemesen gondolkodtak, de egy elkülönült kiváltságos kaszt elmossa az egyesek egyéniségét, és nem ritkán ellentétes karaktert vesz fel." Alighanem ez a kulcsmondat. Jelzi, hogy Berzeviczy Gergely gondolkodási formája mennyire a tipologizáló és globalizáló egyén- és társadalomszemlélet felé hajlott, és jelzi, hogy a nemességet képtelennek tartja a reformra. Jelzi azt is, hogy korábbi antiarisztokratizmusa általános nemességellenességbe váltott. A diéta már nem más, mint „a megyei követek diktatúrája", önzésük „a patriotizmus álarca" mögé bújik, „a kapitalisták túlereje" érvényesül, ugyanis „a diéta hitelezőkből és adósokból áll". Viszont a kivételről, a sok másként gondolkodóról nem tudunk meg semmit. Úgy tűnik, mintha ezek összefogásában nem bízott volna, mintha ők csak egy felülről jövő fordulatban segédkezhettek volna. A kapitalisták ostorozása azért különös mozzanat, mert maga Berzeviczy Gergely is az árutermelés híve és részese volt. Igazában nem derül ki, hogy a kapitalistákat miért kárhoztatta. Nyilván az uzsora miatt, amivel más alkalommal egy kisebb eszmefuttatás erejéig foglalkozott.18 7 Kár, hogy nem találta meg a középszintet a világboldogító elméletek és a gazdálkodás napi gondjai között, és nem írt egy életszerű munkát a saját és a hozzá hasonló birtokosok gazdálkodási technikáiról, konkrét gyakorlatáról. A paraszti világ problémáit sem tárta fel mélyebben, hiszen nem igazán elemezte a földesúr és a paraszt viszonyát. Holott könyvtárában ott találjuk Garve könyvét is a parasztok jelleméről.188 Mintha úgy érezte volna, hogy ez a mű jól illik a magyarországi viszonyokra is. Hiszen kétségtelen esprit de corps jellemzi a parasztságot, zártan élnek egymás közt, ahol új ipart sikerül meghonosítani ott, ott szorgalmasabbak lesznek, bár a régi viszonyokhoz ragaszkodnak, a jómódúak büszkék, külön kasztot alkotnak, a földesúrral szemben bizalmatlanok, az államnak vigyáznia kell, hogy jogtalanság ne sújtsa a parasztokat.189 De míg Garve csak sugallta a reformot, Berzeviczy olykor kifejezetten követelte, a paraszti sors mostohaságának ecsetelése is a radikális reformot szolgálta. Ugyanakkor erősen ideológiai síkon is mozgott, az elvont eszmék magasából adott tanácsokat a főhatalomnak, de saját illetékességének és szakértelmének korlátait is tudván, nem bocsátkozott 186 MTAKK, MIL 4-19/15. (1803. febr. 22.): Wer sollte es glauben, daß wir diese Aussicht catholischen Magnaten zu verdanken haben, die während der kurzen Regierung Josephs mit liberaleren Grundsätzen genährt, sich sehr bedeutende Verdienste um ihr Vaterland erwerben, und durch Eröfnung ihrer zahlreichen Bibliotheken zum öfentlichen Gebrauch allein Freunden der Litteratur in Ungarn so wohlthätig werden. 187 P 53 125. cs. 188 MOL, P 53 129. cs. 116. sz. 189 Christian Garve: Ueber den Charakter der Bauern. Breslau, 1786. 15., 29. 58., 69., 147.
