Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: Berzeviczy Gergely színeváltozásai. (Adalékok az állam, a társadalom, a hadsereg reform terveihez és reformelképzeléseihez) III/515
azon számos Szepes megyei nemesek közé tartozott, akiknek a Zemplén megyei Hegyalján volt szőtöbirtoka, és az ott termelt bort Lengyelországban adták el. Csakhogy miután Lengyelország déli része, Galícia a Habsburg Birodalomhoz került, a bécsi gazdaságpolitika gondoskodott arról, hogy az osztrák bor vámkedvezményeket élvezzen a magyarral szemben, Poroszország pedig a Habsburg Birodalom egészének termékei ellenében védte saját piacát, ami szintén csökkentette a magyar borkivitel esélyeit. A magyar exportőröket nyomasztotta a jelen. Ha visszatekintettek az elmúlt időkre, akkor aranykorra emlékeztek, ha pedig a jövőre gondoltak, akkor hatalmas lehetőségeket láttak. Mindennek volt alapja. A magyar bornak jó híre volt a világban. Nagy Frigyes — mikor még trónörökös volt — külön magyar borral látta el barátját, Voltaire-t, mert úgy vélte, hogy jobb mint Rajna melléki, amely „rendkívül egészségtelen."4 3 Voltaire szerint pedig „minden ember, aki a jó tokaji bort issza, aki csínos nőt ölel, [...] fel kell ismerje, hogy van legfelsőbb lény, aki jót tesz".4 4 1796 nyarán Berzeviczy néhány társával útra is kerekedett, hogy felmérjék a piaci lehetőségeket. Az egykori Lengyelország lehangoló volt, és nyilván kemény mementó, és keserű példázat lehetett. Felosztása a nemesi „demokrácia" gyengeségét példázta az abszolutizmussal szemben. Berzeviczy ezt persze nem fejtegette útinaplójában, de azt igen, hogy Varsóban az egymás mellett ékeskedő paloták és éktelenkedő kunyhók „a hajdani ázsiai luxus és a nép rabszolgaságának nyomait" jelzik. Viszont Danzig mellett nagy a paraszti jólét, és „felemelő érzés ilyen jómódú és boldog népet látni".45 Ez volt és maradt Berzeviczy számára a vonzó társadalmi modell. Danzigban tárult ki a világ a tengerek felé. A valóság viszont nyomasztónak bizonyult: „A borkereskedés, habár a dolgok természetes rendje szerint annak kiválónak és olyannak kellene lenni, hogy az által Magyarország Észak-Európa felett uralkodjék, most valóságos sorvadásban szenved" - írta Berzeviczy Gergely 1797-ben az úti tapasztalatait is felhasználó művében, Magyarország kereskedelméről és iparáról.4 6 Berzeviczy 1797-es műve vádirat. Az osztrák gazdaságpolitika kemény kritikája. Azt bizonygatja, hogy Magyarország gyarmatként kezelése a Habsburg Birodalom egésze számára káros. Mielőtt Berzeviczy érveit vizsgálnánk, fel kell tenni a kérdést, hogy Magyarország valóban Ausztria gyarmata volt-e, vagy sem, és ha igen, vajon milyen értelemben. A vita régi keletű, akkor indult el igazán, amikor Mária Terézia az osztrák örökös tartományok iparának védelmében magas védővámokat vezetett be, a magyar mezőgazdasági termékek külföldre irányuló kivitelét pedig ugyancsak magas kiviteli vámokkal megbénította. Ennek következtében Magyarország nem importálhatott olcsóbb nyugati ipari termékeket, és mezőgazdasági termékeinek piaca az osztrák örökös tartományokra szűkült. A magyar közgazdasági gondolkodás ezt a helyzetet gyarmatinak tartotta. A rendek 43 Voltaire - Friedrich der Große: Briefwechsel. Szerk. Hans Pleschinski. München, 1995. 124. 44 Voltaire: Correspondance. II. Szerk. Theodore Besterman. Paris, 1977. 1198. 45 Journal der Reise nach Danzig 1796. OSZKK, Fol. Germ. 1158. 14, 17. 46 Berzeviczy Gergely: Magyarország kereskedelméről és iparáról. Berzeviczy Gergely élete és művei. Szerk. Gaal Jenő. Bp., 1902. 197.
