Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: Berzeviczy Gergely színeváltozásai. (Adalékok az állam, a társadalom, a hadsereg reform terveihez és reformelképzeléseihez) III/515
rülrajongott lény „nemtelenül kihasználta" szenvedélyét, és „szétdúlta belsőmet", így a legjobb partikat elmulasztotta, majd reményeit feladva kénytelen volt „Kárpátok völgyében fekvő ősi birtokára menekülni",2 9 Azt persze mindig is elhallgatta, hogy göttingai tanulmányútján sikerült teológia tanára feleségét a gyermekáldás örömében részesítenie.3 0 Jellegzetes Rousseau-i kapcsolat, valami ilyesmi fűzte a francia mestert Madame Warrens-hez, bár szívesebben onanizált, amitől Berzeviczy viszont viszolygott, és majd fiát is óvta ettől a förtelemtől.) Önéletírásaiban úgy emlékezett, hogy hivatali munkájával sem aratott sikert, bár — H. Balázs Éva szerint — „szinte mániákusan" akart hivatalnok lenni.3 1 És miután sikerült, Zichy Károly és Podmaniczky József irányítása alatt a lehető legtöbbet tanulhatott a hivatali ügyintézésből, országismeretből, közigazgatási kormányzati módszerekből, hozzájutott a diétái operátumokhoz, a kor legfontosabb reformterveihez. De láthatta azt is, hogy az abszolutista és a rendi reakcióval vége szakad a felülről indítható reformpolitikának is. Kakaslomnicon viszont „alulról" próbálkozhatott, egyrészt a családi birtokon mint vállalkozó, másrészt a megyei politikában, és közben közíróként olykor a közvélemény egészéhez szólhatott a bénító cenzúra ellenére. Bámulatos szívóssággal folytatta azt a humanitárius reformmunkát, amelyet a diétái bizottságok elkezdtek. Egyik értekezését a másik után írta, sokat — akaratán kívül — az íróasztalfióknak. Ugyanakkor nem elszigetelt jelenség. Egykori göttingai diáktársa, id. Teleki László is a teológiai kérdésektől a politikai reformokon keresztül a gazdasági problémákig terjedelmesen értekezett. Széchenyi Ferenc is gyakran tollat ragadott, Berzeviczy ellenében is. Kovachich Márton György, az egykori barát könyvtárnyi kéziratot hagyott maga után. A kakaslomnici remete ment el viszont a legmesszebb kora kritikájában, és közben szinte mindennel és mindenkivel meghasonlott. Állandóan új szövetségeseket keresett, és ebből következően új ellenségekre is talált. Nehéz eldönteni, hogy önpusztító vagy önkiteljesítő tevékenységnek lehetünk a tanúi, amelyben van valami jellegzetesen illuminátus vonás: a világ sorsát is meg akarta változtatni. Könyvtárában találunk is illuminátus munkákat,32 amelyek a hajdani titkostársasági szocializációnak is a dokumentumai lehetnek. Nem kétséges a titkostársasági világban felértékelődött az értelmes gondolat, és a hiedelem, hogy a hatalomnak lehet és érdemes okos tanácsokat adni, miközben nem fog vissza a hivatali hierarchia. Ez sokban magyarázza Berzeviczy Gergely magatartását. Mégis ha munkásságát vizsgáljuk, újra és újra felvetődik a kérdés, hogy vajon mi lehet ennek a fáradhatatlan aktivitásnak titka? Mi erősítette elszántságát? Amikor ezekre a kérdésekre próbálunk választ keresni, először azt mutatjuk be, hogy miként alakította ki ezt a létformát. A bon vivant Berzeviczy Gergelyből lassan szorgos gazda lett. A hivatali élet is már felkészítette erre, és próbára tehette elméleti tudását is. Mindig is 29 H. Balázs: Berzeviczy, 231. 30 H. Balázs: Berzeviczy, 108. 31 H. Balázs: Berzeviczy, 138. 32 MOL, P 53 129. cs. 116. sz.
