Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Lázs Sándor: A Pozsonyi Kódex írói és műveltségük II/467

Zantoss litteratus díszítő szándéka eltér a főúri imakönyvek a Festetics- és Czech-kódex íróiétól és miniátoraiétól.13 6 Azokat gótikus könyvírással készítet­ték főúri használatra, és szerepük, tagadhatatlanul, a kincsképzés is volt. A Po­zsonyi Kódex velük szemben használati kézirat volt, díszítése legfeljebb a szem és a lélek gyönyörködtetésére szolgált. Zantoss váltogatta írását, a bastardán belül is, az O nuda humanitas kez­detű imát (23r :17-23v :l), talán mintapéldányát utánozva, vastagabb és nagyobb betűkkel írta, az egyenes vonalakat és a kerekítéseket megtörte, így ez a sza­kasz a gotica textualis hangulatát idézi. Hasonlóan járt el más címsorok írása­kor is, például a 24v levél első sorában. Feltételezhető egyébként, hogy erre a le­vélre már később jegyezte le a latin nyelvű imákat — a levél recíoján van a már emlegetett hosszabb írói megjegyzés — mintegy a szöveg lezárásaként az 1520-as dátummal. A verso levélen a betűk apróbbak a szokottnál, a nagybetűk kivi­telezése is változatosabb a korábbi leveleken lévőknél. A kódex e keze járatos volt a gyors kurzív írásban is: így jegyezte le latin és magyar nyelvű írói megjegyzéseit (24r : 18-22; 24v :25-28), valamint két latin fo­hászt is így írt le (24v : 15-24). Érdekes, hogy a latin nyelvű szövegek írása gyor­sabb, néhol már notularisha is hajlik, ami a kurzívval írt magyar szövegről nem mondható el. Ez mindenképpen azt jelzi, hogy a másoló a latin szövegek lejegy­zésében gyakorlottabb volt. Egyik elírása — magyar nyelvű szövegben! — feltűnő figyelmetlenségről tanúskodik. Az O nuda humanitas kezdetű fohász magyar fordítását így másol­ja: O Megytelen embersegh (14v :l): azonban ettől eltekintve munkája tiszta, ke­vés botlást lehet felróni neki. Az elmondottak alapján semmiképpen sem volna több puszta fantáziálás­nál az az állítás, hogy Zantoss litteratusriák kapcsolata lett volna a feltehetően Budán működő, a Bakócz-monogrammistához köthető körrel, vagy netán ma­gával az esztergomi érseki udvarral. Azt azonban mégis meg kell említeni, hogy a Pozsonyi Kódex írója sok lehetséges ponton érintkezhetett a főpap itt emlege­tett környezetével. Ott van először is a somlói kegyuraság, amely Bakóczé volt, aztán az érsek befolyása a premontrei apácák elhelyezésére, vagy az említett oklevelek, a Bakócz-gradualéra emlékeztető díszítések, vagy Vitéz-síremlékről is ismert különös korai humanista kapitális felbukkanása a kéziratban. Merész következtetéseket levonni álmodozás, de a további kutatásoknál mindenesetre számolni kell e lehetőségekkel. Zantoss litteratusról összefoglalóan elmondhatom, hogy — írása és díszí­tései alapján — jártas volt a világi és egyházi kancelláriák írószobáiban, mű­veltsége nem maradt el azon írnokokétól, akik a budai udvarban, vagy annak közelében tevékenykedtek.13 7 Műveltsége alkalmassá tehette a somlóvásárhelyi hiteleshelyen való munkára. Mihály deák szintén Somlóvásárhelyt tevékenyke­dett. Az általa másolt kódexszöveg, valamint az ismeretlen scriptor által kiállí­tott hiteleshelyi oklevél, nem tanúskodnak arról, hogy magasabb képzettségű, egyetemi végzettséggel rendelkező hivatalnokok álltak volna a premontrei apá-136 A két kódex díszítéséről 1. Berkovits I.: Magyar kódexek a XI-XVI. században i. m 74-75. 137 Kubinyi A.: Polgári értelmiség és hivatalnokrétege i. m. 214-220.

Next

/
Thumbnails
Contents