Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Lázs Sándor: A Pozsonyi Kódex írói és műveltségük II/467
Mindemellett azt is figyelembe kell vennünk, hogy a somlóvásárhelyi hiteleshely nem lehetett jelentős: legfőképpen a saját és a közvetlen környékük bevallásait intézték. Teljesen hiányzik a királyi, vagy bírói parancsra történő eljárás, így a birtokba iktatás, vizsgálat tartása.5 2 Ez persze érthető, egy apáca nem szállhatott ki hiteleshelyi bizonyságként, valódi jogi ismeretek viszont csak ezzel állhattak kapcsolatban.5 3 Az apácák 1542. évi, illetve 1570. évi borbeszolgáltatási jegyzékei az elmondottak ellenére nem tanúskodnak széles litteratus rétegről a környéken,54 csupán két — igaz, nagyon tehetős — pápai deák nevét tartalmazzák. Emre deák éppen annyi bort adott le, mint a pápai esperes: ez is jelzi, hogy hivatala megbecsült volt, jól jövedelmezett. Somlóvásárhelyt csupán egyetlen deák nevével találkozunk, mégpedig 1548-ban Mátyáséval; ő bizonyosan a város polgára volt, nős világi ember.5 5 Mindezek ellenére biztos, hogy deákok, azaz világi értelmiségieknek tekinthető férfiak a 16. század elején tevékenyen jelen voltak Somlóvásárhelyen. Ha azt nem is tudjuk, hogy név szerint kik végezték a hiteleshelyi kancellária munkáját, ismerjük azokat, akik a kanonisszák számára imádságokat, ha tetszik, irodalmi szövegeket másoltak. A Pozsonyi kódex egyik szép írású scriptora Mihály deák, aki egy E betűvel kezdődő nevű apácának szánta az imádságokat,5 6 a másik írnok ismeretlen: nevét kivakarták a kódexből. 0 az, akit később „Z litteratus"-ként emlegettek.5 7 Mihály, aki neve mellé kitette foglalkozását, nem büszkélkedett származására utaló családnévvel:5 8 társadalmi helyzetét tekintve alacsonyabb rangú volt, bizonnyal Somlóvásárhely városának polgárjoga nélkül.5 9 Egyike volt a jobb 52 Kubinyi András volt olyan kedves és előzetesen elolvasta a dolgozatomat, levélben hívta fel figyelmemet a királyi és bírói parancsok hiányára. 53 Az, hogy apácák vezették a hiteleshelyet, még nem lehetett volna akadály, hiszen előfordult a 15. század elején, hogy megfelelő egyházi személyzet hiányában hiteleshelyi bizonyságnak világi embert küldött ki egy konvent: Pál diákot, aki egy bencés monostor szolgálatában állott (idézi Mályusz E.: Egyházi társadalom i. m. 246.). A kiküldött tevékenységéről 1. Borsa Iván: A királyi ember és a hiteleshelyi kiküldött melléktevékenysége Leleszen. In: Emlékkönyv Jakó Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Kovács András, Sipos Gábor, Tonk Sándor. Kolozsvár 1996. 83-95, valamint Uő: A hiteleshelyi eljárás színhelyén készült feljegyzés. Levéltári Közlemények 58. (1987) 39-44. 54 Máté deák 1542-ben 42 vödör, Emre deák 1570-ben 54 cseber bort szolgáltatott be az apácáknak (Lukcsics P.: A vásárhelyi apácák i. m. 61. és 62.). 55 Mátyás deák egy somlói szőlőért folytat birtokpert (Lukcsics P.: A vásárhelyi apácák i. m. 99.). Hozzá kell tennünk mindehhez, hogy a néhány kilométernyire fekvő Somlóvárban a várnagy mellett nagyszámú uradalmi officiális és tisztviselő — köztük bizonyosan néhány deák is — tartózkodott a 15. század végén (lia B. - Kovacsics J.: Veszprém megye helytörténeti lexikona i. m. 350.). 56 PK n v.7 57 Bálint S.: Szeged reneszánsz kori műveltsége i. m. 60. 58 Sok tisztség elnyerése a családnév elhagyásával járt. Ilyen a bírói tiszt is: a Gyöngyösi Kódex egyik írója „Pál bíró"-nak nevezi magát. Hasonló ehhez a deákok viselkedése is, akik keresztnévvel és foglalkozásukkal jelölik magukat (Hajdú Mihály: Dunántúli személynevek a XVI. századból. In: Abaffy Erzsébet 70. születésnapjára. Szerk. Hajdú Mihály és Keszler Borbála. Bp. 1998. 70.). 59 Gyakori volt, hogy még azokat a deákokat is, akik nemesek voltak (még magasabb tisztségben is) csak keresztnevükön emlegettek (Mályusz E.: Egyházi társadalom i. m. 369.); a névhasználatról 1. még Kubinyi András: Polgári értelmiség és hivatalnokrétege Budán és Pesten a Hunyadi- és a Jagelló-korban. Levéltári Közlemények 39. (1968) 211-213.
