Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Szabó Noémi Gyöngyvér: Monasztikus férfikolostorok társadalmi kapcsolatai a 15-16. században a végrendeletek tükrében II/451

Kedvezményezett egyház Rend Végrendelkező Végrendelkezés ideje Adomány tárgya Hiteleshely [Igen/Nem] Pannonhalma" bencés Bedeghei János 1504. míy. 8. Nagyszemerében fekvő nemesi sessiot nyolc jobbágytelekkel együtt Igen PannonhalmaTM bencés Nagymakki Uriel 1515. aug. 29. Gugh possessio felét Igen S ág" premontrei Borhi Benedek özve- . gye, nemes Katalin asszony 1516. júl. 27. Hont megyei Herczekfölde praediumon levő vásárolt birtokrészét Igen Tűrje" premontrei Dobronci László özvegye, Ágota 1517. jún. 3. Zala megyei Dobronc birtokon levő két nemesi és hat jobbágytelkét Nem Pannonhalma1

* bencés némái Deák György 1525. júl. 22. előtt Komárom megyei Ivántelek pusztát Igen PannonhalmaTM bencés Akai Gáspár 1525. júl. 25. két bőnyi nemesi telket, 50 hold szántót, 25 kaszaalj rétet Igen Kapornak" bencés Semjéni Péter 1526. máj. 17. előtt „minden vagyonát" Igen Pannonhalma1

* bencés bönyi Posár Antal 1528. jan. 2. Nemesbőnyben vásárolt nemesi kúriáját Igen A kedvezményezett egyházak területi elhelyezkedésében feltűnő, hogy a déli országrész teljesen hiányzik, Erdélyt is mindössze Kolozsmonostor képviseli. A 12 különböző monostor közül a bencések vannak a legnagyobb számban hat kolostorral, mögöttük a premontreiek öt, majd a ciszterciek zárják a sort egy közösséggel, amely ráadásul nem is tartozott a legjelentősebbek közé.3

9 A 12 monostor közül hét folytatott hiteleshelyi tevékenységet. Ez fontos tényező, hiszen a késő középkorban még működő hiteleshelyek viszonylag jó állapotban voltak. Egyrészt, mivel a személyzet létszámát törvényileg szabályozták, másrészt tevékenységükkel rendszeres bevételhez jutottak és nem utolsó sorban ezek a közösségek tartották a legszorosabb kapcsolatot a világiakkal.4

0 31

A Pannonhalmi Szent-Benedek-rend története A pannonhalmi főapátság története III. Szerk. Erdélyi László Bp. 1905. (a továbbiakban: PRT III.). 134. sz. 32

Uo. 199. sz. 33

DL 22 791. 34

DL 101 817. 3o

PRT III. 269. sz.; Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából. Monumenta ecclesiastica tempóra innovatae in Hungaria religionis illustrantia I. 1520-1529. Szerk. Bunyitay V[incze], Rapides R[ajmund], Karácsonyi J[ános], Bp. 1902. (a továbbiakban: Egyháztörténelmi emlékek) 201. sz. 36

PRT III. 268. sz.; Egyháztörténelmi emlékek 202. sz. (1525. júl. 22-i dátummal). 37

Egyháztörténelmi emlékek 247. sz. 38

PRT III. 284. sz.; Egyháztörténelmi emlékek 369. sz. (1528. jan. 21-i dátummal). 39

Feltűnő, hogy a ciszterciek ennyire mellőzöttek voltak. Valószínűleg közrejátszhatott ebben az is, hogy a ciszterci az egyik legszigorúbb rend közé tartozott, még a kegyurak számára sem engedte meg, hogy haláluk után a templomba temetkezzenek. így már a kezdetektől bizonyos fokú távolságtartás figyelhető meg a világiak részéről. 40

A létszámot az 1492. évi 44. törvénycikk úgy állapította meg, hogy a hiteleshelyként működő konventek apátjai az adott rendből való nyolc-tíz, de legalább hét szerzetes papot kötelesek tartani (KmJkv I. 112.). Persze kérdéses, hogy a törvény mennyiben ment át a gyakorlatba. Az oklevelek, levelek kiállításáért, a kiszállásokért felszámítható díjakat, napidíjakat törvények rögzítették. Termé-