Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Körmendi Tamás: A magyarországi nemzetségi címerek kialakulásának kérdéséhez II/391
illetően, akkor a szarvai közt keresztet viselő ökörfejjel vésett typarium nyilván Búzád bán 1232/1233-ra tehető visszavonulása13 0 előtt, legvalószínűbben talán szlavóniai hivatalviselése idején, az 1225-1229 közötti években készülhetett. Ha ezek után a Hahót nemzetség különböző tagjainak általunk ismert 13. századi pecsétjein szereplő címerváltozatokat — különös tekintettel az állandó elemként szereplő ökörfej mellett előforduló mellékábrákra — az említett személyek rokoni kapcsolatát is szemléltő genealógiai táblán mutatjuk be, érdekes eredményekre juthatunk (csupa nagybetűvel azon személyeket írtuk, akiknek ismerjük a pecsétjét): Búzád BÚZÁD BÁN Arnold 1232/1233 e. (?): ökörfej kereszttel TERESTYÉN CSÁK PANYIT ARNOLD 1255: ökörfej 1268: ökörfej 1232-1239 k. (?): 1235, 1239: ökörfej betűkkel kereszttel ökörfej (?) mellékalak nélkül kivehetetlen Egyfelől látható, hogy Terestyén ispán typariumának lenyomatán viszonylag későn (a kereszttel variált címerváltozat első felbukkanása után legalább két évtizeddel) is találunk még olyan ábrázolást, amely a korábbi szakirodalom által a Hahót nemzetség címerének lényegi elemévé minősített kereszt nélkül mutatja az ökörfejet. Másfelől szembeötlő, hogy a kereszttel kiegészített ábrázolás csak Búzád bán ágán figyelhető meg, és ott sem mindenki használja. Mindennek figyelembevételével nézetünk szerint nem tartható az a tétel, amely szerint a Hahótok közös nemzetségi címere eredeti formájában is tartalmazott volna az ökörfej mellett bármiféle mellékalakot; s ebből adódóan az az elképzelés sem állhat meg, hogy a nemzetség néhány tagjának pecsétjén a kereszt a genus idegen származására utaló jelzésként szerepelne. Az egyenlőszárú keresztet, amely Búzád bán pecsétje után fiáén, Csák ispánén is felbukkan, magunk sokkal inkább egyszerű megkülönböztető jelként: címertörésként értelmeznénk, amelynek funkciója, hogy a nemzetség többi tagjának hasonló jelvényeitől megkülönböztesse a két Buzád-ági előkelő szimbólumát. Mivel a címerfejlődés Európa-szerte az egyszerűbb ábrázolásoktól halad az összetettebbek felé,13 1 analógiás alapon feltételezhető (de természetesen nem bizonyítható), hogy Hahót nembéli Arnold fia Arnold mellékalak nélküli címere korábban alakulhatott ki, mint a Búzád bán pecsétjén látható összetett szimbólum. Tudva, hogy Búzád bán nagybátyja volt az említett Arnoldnak — tehát életkorából adódó-130 Karácsonyi J.: A magyar nemzetségek i. m. 575. 131 Pastoureau, M.: Traité d'héraldique i. m. 55-58.
