Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Körmendi Tamás: A magyarországi nemzetségi címerek kialakulásának kérdéséhez II/391
alországbíró felettesének címeréből vezethető le.112 Domokos királyi tárnokmester — aki 1238-1240 között töltötte be a magas udvari méltóságot — maga egyetlen pecsétet sem hagyott hátra, fia, Loránd, a későbbi nádor azonban 1253-ban11 3 és 1255-ben11 4 is egy olyan typariumot használt, amely körirata szerint eredetileg az apjáé volt: ezen a pajzs alakú mező közepén Rénold ispán 1237. évi pecsétjéhez hasonlóan kettőskereszt szerepel, a pajzs sarkaiban pedig három hárslevél. Önállóan fordul elő a növényi motívum Gyula országbíró 1278. évi pecsétjén, amelyen ismét három hárslevél látszik a pajzsban. Loránd fia Mátyás 1281. évi lovaspecsétjén címerszerű ábrázolás nincsen, viszont a ló hasa alatt, illetve a lovas háta mögött egy-egy hárslevelet figyelhetünk meg.115 Végül Leusták fia Loránd Dunán inneni nádor 1299. évi pecsétjén egy kiszélesedő szárvégű latin kereszt két oldalán, egyazon ágyból kinövő két hársfalevél szerepel, a pecsétmezőben R és M betűkkel (alighanem Rolandus magister névbetűiként).116 E példák alapján bizonyítottnak tekinthető, hogy a Rátót nemzetségnek a későbbi középkorban számos forrással adatolható, hárslevelet ábrázoló címere már a 13. században is létezett, sőt egyike legkorábbi nemzetségi címereinknek. 1.2.1. A Hahót nemzetség legkorábbi címere A főképp Zala megyében birtokló, Kézai szerint meisseni származású Hahót nemzetség címerábráját Csorna József a szarvai között egyenlőszárú keresztet viselő ökörfejjel azonosította.11 7 Györffy az ő eredményeiből indult ki, amikor a Hahótok és a Nagymartom család példájára hivatkozva kijelentette: „Sokat mond az a körülmény, hogy amidőn a lovagi [azaz jövevény - K. T.] nemzetségek a nyugaton sem ismeretlen állatos címeralakokat, a sast és ökörfejet Magyarországon címerként használják, kiteszik rá a keresztet, ami magyar nemzetségi címerben ismeretlen (...) biztosra vehető, hogy a keresztet tudatosan, megkülönböztetés céljából helyezték el a keresztény lovagi kultúra állatos címerein."118 Magunk ezzel szemben úgy véljük, hogy a kereszt csak másodlagosan került a Hahót nemzetség néhány tagjának pecsétjére, s a genus legarchaikusabb heraldikai szimbóluma minden bizonnyal egy mellékalakok nélkül ábrázolt ökörfej lehetett. A nemzetség különféle tagjaitól fennmaradt öt darab 13. századi pecsét között ugyanis csupán kettő akad, amelyen az egyenlőszárú kereszt valóban 112 L. az 56. sz. jegyz.-et. 113 DL 40 031. - BTM 65.1113. 114 DL 214. - MOL V 2 18.; MKCs 158.; BTM 64.30.; fényképét 1. Bodor /.: Árpád-kori pecsétjeink i. m. 21, 41. sz. kép (hibás dátummal); körirata: + SIGILLVM DOMINICI MAGISTRI [- - -] REGIS H(UN)G(A)R(I)E, a pecsétmezőben: + S(IGILLUM) ROLANTI MAGISTRI. 115 DL 57 211. - MOL V 2 393, MKCs 726.; BTM 65.1402.; közlését 1. Majláth Béla-. Egy lovaspecsét a XIII. századból. Archaeologiai Értesítő 13. (1879) 396-397; fényképét 1. Bodor /. : Árpád-kori pecsétjeink 21. (45. sz. kép). 116 DL 1880. - MOL V 2 30.; BTM 64.189. 117 Csorna J.\ Magyar nemzetségi i. m. 1197, 1203. - A Hahót nemzetség származásával kapcsolatban legújabban 1. Tóth Endre: Hoholt - Hahót. A jövevény nemzetségek eredetéhez. Századok 137. (2003) 265-296. 118 Györffy Gy.: A magyar nemzetségtől i. m. 4-5.
