Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Körmendi Tamás: A magyarországi nemzetségi címerek kialakulásának kérdéséhez II/391
szakadt családok tagjai által a későbbi középkorban viselt, gazdag példaanyaggal illusztrált karmos sasszárny.9 8 A Péc nemzetség tagjai közül csupán egyetlen személy hagyott hátra címeres emléket az általunk vizsgált időszakból, igaz Péc nembéli György fia Dénesnek nádori nagypecsétje és szlavón bánként vésetett gyűrűspecsétje is ránk maradt. Az előbbi 1273-ban kelt lenyomata sajnos oly mértékben kopott, hogy a pecsétmezőben látható pajzs motívuma nem rekonstruálható.9 9 A gyűrűspecsét ezzel szemben igen jó megtartású, s rajta ívelt oldalú háromszögpajzsra illesztett harántpólyát figyelhetünk meg.100 Az 1263-i évszám alatt kiállított oklevél azonban, amelyen a lenyomat ránk maradt, nézetünk szerint nem áll minden gyanú felett.10 1 A gyűrűspecsét köriratában a pecséttulajdonos bánnak nevezi magát: magunk ezért a lenyomatot nem a kétes hitelű oklevél dátumára, hanem Péc nembéli Dénes 1274-ben és 1275-ben adatolható szlavóniai hivatalviselésének időszakára keltezzük. Némi merészséggel a nemzetség egy másik tagjának késő Árpád-kori címerhasználatára is következtethetünk. A Péc nemzetséghez rokoni szálakkal ismereteink szerint nem kötődő10 2 Devecseri Emich fia Márton alországbíró 1293-ban és 1294-98 Csorna J. : Magyar nemzetségi i. m. 1275-1280. - Megjegyzendő azonban, hogy egy stíluspárhuzamai alapján a 12-13. század fordulójára datált, azonosítatlan tulajdonosú pecsétgyűrűn szintén karmos sasszárny látszik (Lovag Zsuzsa: A magyar viselet a XI-XIII. században. Ars Hungarica 2. 11974] 392.). 99 DL 845. - MOL V 2 68.; BTM 64.86. 100 DL 50 406. - MKCs 601. 101 Az oklevéladó az intitulatióban mint „Dionisius iudex curie domini regis et comes Zaladiensis" nevezi meg magát, az irat végén betűvel kiírt éves kelet pedig 1263-ra datálja az oklevelet. A mondott évben az országbíró és a zalai ispán tisztét csakugyan egyazon személy töltötte be, ám ez Kemény fia Lőrinc volt (Piti Ferenc: Országbírók. In: Korai magyar történeti lexikon [9-14. század], Főszerk. Kristó Gyula, szerk. Engel Pál, Makk Ferenc. Bp. 1994. [a továbbiakban: KMTL] 512.; Zala megye archontológiája 1138-2000. Szerk.: Molnár András. Zalaegerszeg 2000. [Zalai Gyűjtemény 50.] 244. - a vonatkozó rész Bilkei Irén munkája). Péc nembéli Dénes csak 1256-ban, 1275-ben és végül 1277-ben viselte egyidejűleg a két hivatalt (Wertner Mór: Az Árpádkori nádorok genealógiája II. Turul 16. [1898] 117.; Uő: Az Árpádkori ország- és udvarbírák genealógiája I. Turul 19. [1901] 24.). Az oklevélre függesztett gyűrűspecsét körirata: +S(IGILLUM) DIONIS(II) BANI - Dénes azonban csupán 1274-ben lett szlavón bán (Szabados György: Szlavón bánok. In: KMTL 650.), így 1263-ban aligha használhatott báni pecsétet. Az ellentmondás feloldására az oklevél dátumának korrekciója sem nyújthat megoldást: a szöveg ugyanis az uralkodói parancslevélre hivatkozva élőként említi IV Bélát. - A koholt oklevél egyebek mellett arról számol be, hogy Dénes „országbíró" színe előtt Gurke fiai, Carachin és Péter (állítólagos pacsai nemesek) megállapodtak a pacsai várjobbágyokkal a földjeiket elválasztó birtokhatár felől. A hamisítás hátterében alighanem hasonló indítékot kell gyanítanunk, mint a pacsai Ine fiait, Istvánt, Márkot, Jónást és Vydust a királyi serviensek közé emelő, István herceg neve alatt, 1260-i évszámmal fennmaradt másik koholmány esetében (Zala vármegye története. Oklevéltár. I—II. Szerk. Nagy Imre, Véghely Dezső, Nagy Gyula. Bp. 1886-1890.1. 36-38.). Ez utóbbinál ugyanis az állítólagos kedvezményezettek valójában várjobbágyi jogállásúak voltak, ám utódaik 1358-ban a hamis oklevél révén reméltek részint magasabb jogi státuszba jutni, részint birtokot szerezni a zalai vár időközben Búzád nembéli Búzád fia Atyusz kezére jutott pacsai földjeiből (Zsoldos Attila: Két hamis oklevélről. Történelmi Szemle 41. [1999] 198-204.). Az ügy külön érdekessége, hogy a várjobbágyok között az 1263-ra hamisított oklevél bizonyos Márkot és Vidát is említ, akiket talán azonosíthatunk az 1260-i koholmányban szereplő Márkkal és Vydusszal. 102 Wertner Mór (Ország- és udvarbírák II. i. m. 71-72.) és Csoma József (Magyar nemzetségi i. m. 1282.) még a Péc nemzetség tagjaként tárgyalta, éppen a pecsétjén látható címerből kiindulva, vö. Karácsonyi J.\ A magyar nemzetségek i. m. 888-889.; Engel P: Középkori geneaológia i. m. Péc nem 1-6. tábla.
