Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Körmendi Tamás: A magyarországi nemzetségi címerek kialakulásának kérdéséhez II/391

szakadt családok tagjai által a későbbi középkorban viselt, gazdag példaanyag­gal illusztrált karmos sasszárny.9 8 A Péc nemzetség tagjai közül csupán egyetlen személy hagyott hátra címeres emléket az általunk vizsgált időszakból, igaz Péc nembéli György fia Dénesnek ná­dori nagypecsétje és szlavón bánként vésetett gyűrűspecsétje is ránk maradt. Az előbbi 1273-ban kelt lenyomata sajnos oly mértékben kopott, hogy a pecsétmező­ben látható pajzs motívuma nem rekonstruálható.9 9 A gyűrűspecsét ezzel szemben igen jó megtartású, s rajta ívelt oldalú háromszögpajzsra illesztett harántpólyát fi­gyelhetünk meg.100 Az 1263-i évszám alatt kiállított oklevél azonban, amelyen a le­nyomat ránk maradt, nézetünk szerint nem áll minden gyanú felett.10 1 A gyűrűs­pecsét köriratában a pecséttulajdonos bánnak nevezi magát: magunk ezért a le­nyomatot nem a kétes hitelű oklevél dátumára, hanem Péc nembéli Dénes 1274-ben és 1275-ben adatolható szlavóniai hivatalviselésének időszakára keltezzük. Némi merészséggel a nemzetség egy másik tagjának késő Árpád-kori címerhaszná­latára is következtethetünk. A Péc nemzetséghez rokoni szálakkal ismereteink szerint nem kötődő10 2 Devecseri Emich fia Márton alországbíró 1293-ban és 1294-98 Csorna J. : Magyar nemzetségi i. m. 1275-1280. - Megjegyzendő azonban, hogy egy stíluspár­huzamai alapján a 12-13. század fordulójára datált, azonosítatlan tulajdonosú pecsétgyűrűn szintén karmos sasszárny látszik (Lovag Zsuzsa: A magyar viselet a XI-XIII. században. Ars Hungarica 2. 11974] 392.). 99 DL 845. - MOL V 2 68.; BTM 64.86. 100 DL 50 406. - MKCs 601. 101 Az oklevéladó az intitulatióban mint „Dionisius iudex curie domini regis et comes Zala­diensis" nevezi meg magát, az irat végén betűvel kiírt éves kelet pedig 1263-ra datálja az oklevelet. A mondott évben az országbíró és a zalai ispán tisztét csakugyan egyazon személy töltötte be, ám ez Kemény fia Lőrinc volt (Piti Ferenc: Országbírók. In: Korai magyar történeti lexikon [9-14. szá­zad], Főszerk. Kristó Gyula, szerk. Engel Pál, Makk Ferenc. Bp. 1994. [a továbbiakban: KMTL] 512.; Zala megye archontológiája 1138-2000. Szerk.: Molnár András. Zalaegerszeg 2000. [Zalai Gyűjtemény 50.] 244. - a vonatkozó rész Bilkei Irén munkája). Péc nembéli Dénes csak 1256-ban, 1275-ben és végül 1277-ben viselte egyidejűleg a két hivatalt (Wertner Mór: Az Árpádkori nádorok genealógiája II. Turul 16. [1898] 117.; Uő: Az Árpádkori ország- és udvarbírák genealógiája I. Tu­rul 19. [1901] 24.). Az oklevélre függesztett gyűrűspecsét körirata: +S(IGILLUM) DIONIS(II) BANI - Dénes azonban csupán 1274-ben lett szlavón bán (Szabados György: Szlavón bánok. In: KMTL 650.), így 1263-ban aligha használhatott báni pecsétet. Az ellentmondás feloldására az okle­vél dátumának korrekciója sem nyújthat megoldást: a szöveg ugyanis az uralkodói parancslevélre hivatkozva élőként említi IV Bélát. - A koholt oklevél egyebek mellett arról számol be, hogy Dénes „országbíró" színe előtt Gurke fiai, Carachin és Péter (állítólagos pacsai nemesek) megállapodtak a pacsai várjobbágyokkal a földjeiket elválasztó birtokhatár felől. A hamisítás hátterében alighanem hasonló indítékot kell gyanítanunk, mint a pacsai Ine fiait, Istvánt, Márkot, Jónást és Vydust a ki­rályi serviensek közé emelő, István herceg neve alatt, 1260-i évszámmal fennmaradt másik kohol­mány esetében (Zala vármegye története. Oklevéltár. I—II. Szerk. Nagy Imre, Véghely Dezső, Nagy Gyula. Bp. 1886-1890.1. 36-38.). Ez utóbbinál ugyanis az állítólagos kedvezményezettek valójában várjobbágyi jogállásúak voltak, ám utódaik 1358-ban a hamis oklevél révén reméltek részint maga­sabb jogi státuszba jutni, részint birtokot szerezni a zalai vár időközben Búzád nembéli Búzád fia Atyusz kezére jutott pacsai földjeiből (Zsoldos Attila: Két hamis oklevélről. Történelmi Szemle 41. [1999] 198-204.). Az ügy külön érdekessége, hogy a várjobbágyok között az 1263-ra hamisított ok­levél bizonyos Márkot és Vidát is említ, akiket talán azonosíthatunk az 1260-i koholmányban sze­replő Márkkal és Vydusszal. 102 Wertner Mór (Ország- és udvarbírák II. i. m. 71-72.) és Csoma József (Magyar nemzetségi i. m. 1282.) még a Péc nemzetség tagjaként tárgyalta, éppen a pecsétjén látható címerből kiindulva, vö. Karácsonyi J.\ A magyar nemzetségek i. m. 888-889.; Engel P: Középkori geneaológia i. m. Péc nem 1-6. tábla.

Next

/
Thumbnails
Contents