Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Körmendi Tamás: A magyarországi nemzetségi címerek kialakulásának kérdéséhez II/391
Az eltérés oka nem tisztázható, azonban a rendelkezésre álló, viszonylag nagyszámú pecsét csaknem egybehangzó tanúbizonysága alapján így is nyugodtan kijelenthető, hogy a Gut-Keledek közismert, oldalékelt címere már a 13. század első felében kialakult, s a nemzetség több ágán már az Árpád-kor alkonyán adatolható. A Győr nemzetség címeréről a legkorábbi forrásunk rendhagyó módon egy Zsigmond-kori pecsétleírás. Amikor ugyanis Mihály budai őrkanonok 1403-ban átírást készített Győr nembéli Óvári István fia Konrád egy 1295-ben kelt okleveléről, feljegyezte, hogy az iratra függesztett pecsét mezejében „egy pajzs tűnt föl, e pajzs közepében függőleges irányban egy liliomábrázolás volt, a pecsét kerületén pedig ezek a betűk avagy szavak szerepeltek: István fia Konrád, a királyi pohárnokok [mesterénekl pecsétje."7 7 Konrád tudhatólag 1258/1259-1260 között viselte a mondott méltóságot,7 8 így címeres pecsétnyomójának készítését a körirat alapján szintén 1250-1260-as évek fordulójára keltezhetjük. Noha a Győr nemzetség címeréről a 13. századból több adatunk nem maradt fenn, a későbbi középkorban a tágabb rokonság annyi eltérő ágán mutatható ki újra a liliomos jelvény,7 9 hogy ennek alapján az Óvári Konrád pecsétjén szereplő motívumot nyugodtan minősíthetjük nemzetségi címernek. A Héder nembéli Kőszegiek címerét a család három különböző tagjának typariumsátó\ ránk maradt összesen öt darab 13. századi lenyomat segít rekonstruálni.8 0 Ezek pecsétmezejében kivétel nélkül cölöpökkel díszített címerpajzsot figyelhetünk meg. így Henrik fia Henrik szlavón báni pecsétjén 1273-ben és 1274-ben három-három cölöp látszik,8 1 hasonlóképp Henrik fia Iván ugyancsak bánként vésetett nyomójának 1278. évi és 1285. évi lenyomatain.8 2 A sort Henrik fia Miklós nádor 1295. évi pecsétje zárja, amelynek sérült címerpajzsán szintén ugyanaz a mesteralak figyelhető meg, a cölöpök számát azonban a lenyomat töredékes volta miatt nem lehet meghatározni.8 3 A Héder nembéli Kőszegi család cölöpöket ábrázoló címere tehát már korszakunkban is bizonyíthatóan létezett. A Hont-Pázmány nemzetség címerének motívumai három különböző személy 13. századi pecsétjein tanulmányozhatóak. A legkorábbi fennmaradt ábrázolást a Szentgyörgyi ágból való Tamás fia Sebes nyitrai ispán 1231. évi pe'7 in cuius sigilli medio quidam clipeus apparebat, in cuius clipei medio forma lilii erat per directum, in circumferentia vero sigilli eiusdem hec litere seu dictiones continebantur: sigillum Conradi filii Stephani pincernarum regis (sic) - DL 1430. (Hazai okmánytár I—VIII. Szerk. Ipolyi Arnold, Nagy Imre, Paur Iván, Ráth Károly, Véghely Dezső. Győr-Bp. 1865-1891. [reprint: Pápa 2004.] VIII. 358-360.; idézi: Csorna J.: Magyar nemzetségi i. m. 1225.). '8 C. Tóth Norbert: A Győr-nemzetség az Árpád-korban. In: Analecta mediaevalia I. Tanulmányok a középkorról. Szerk. Neumann Tibor. H. n. 2001. 59. (72. sz. jegyz.). '9 Csorna J.: Magyar nemzetségi i. m. 1226-1228. 80 Marcell alországbíró 1293. évi pecsétjén (DL 90 763. - MKCs 649.; BTM 65.1598.) szintén a Héder nembéli Kőszegiek címeréhez hasonló, három cölöppel vésett pajzsot figyelhetünk meg, noha Marcell hivatali főnökeként egyetlen Kőszegi sem azonosítható (1. 56. sz. jegyz.). Származását homály fedi (Wertner M.: Ország- és udvarbírák i. m. II. 72.); arra, hogy a Héder nemzetség tagja lett volna, mindenesetre nincsen adat (Engel P: Középkori genealógia i. m. Héder nem 1-6. tábla). 81 L. a 30-31. sz. jegyz.-eket. 82 L. a 32-33. sz. jegyz.-eket. 83 DL 1416. - BTM 64.129.
