Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Bárány Attila: Zsigmond király angliai látogatása II/319
A források szerint maga a király, de annak southamptoni elfoglaltsága miatt inkább öccsei, Clarence és Bedford hercege végigvezették Anglián, megmutatták Anglia „népét, várait, városait, birtokait, amelyek igen megnyerték Zsigmond tetszését"; majd elvitték „vadászatokra, horgászni és solymászni". Több forrás is megemlékezik arról, a király hogyan dicsérte „a halban-vadban bővelkedő országot", s szuperlatívuszokban beszélt a „nemes és érdemes népről".190 A leghosszabb időt Henrik vadászkastélyában, a kenti Leedsben töltött, ahol vadászhatott, lovagi tornákat nézhetett és élvezhette a gyengébbik nem társaságát.19 1 „Olyan jól érezte magát, mintha a Paradicsomban lenne".19 2 Henrik igen nagylelkű házigazda volt, amint ezt a leedsi vendéglátás borsos költségei is igazolják.19 3 Az előirányzott keret nem is volt elegendő, az Exchequernek további 500 fontot — körülbelül egy többszáz hektárnyi átlagos főúri birtok félévi jövedelmét — kellett kiutalnia Zsigmond vendégül látása költségeinek a fedezésére.19 4 V Henrik visszatértével, július végétől augusztus 9-ig, a Londonhoz közeli királyi rezidenciában, „az elthami vadaskertben" múlatta az időt, s azután távozott Londonba (augusztus 10-én), majd végül Canterbury-be (augusztus 13. és 15. között, továbbá augusztus 22. és 25. között).195 Sokatmondó, hogy Zsigmond nem próbált már meg közvetíteni Henrik és az újonnan érkezett francia követ, a bourges-i érsek között, s nem is kísérelte meg, hogy lebeszélje Henriket a készülő, Franciaország ellen tengeri hadjáratról, pedig az azzal a veszéllyel járhatott volna, hogy egész Észak-Franciaországban kiújul az állóháború, s veszélybe kerül a zsinat folytatása. Zsigmond ezért valószínűleg ez utóbbit akarta már csak megakadályozni, ha már a támadást nem volt módja megállítani. Arra törekedett, hogy legalább Henrik térjen vissza a flottájával, és ne is kezdjen szárazföldi invázióba, amely újabb elhúzódó harcokkal fenyegetett volna. Henrik ugyan július 21-én visszatért Southamptonból és találkozott is Zsigmonddal, valamint tárgyalt a francia követtel, de eredménytelenül. Úgy is készült feltehetően, hogy a tárgyalást eleve eredménytelennek tekinti. Valószínűleg ezért tért vissza Zsigmond Elthambe és Londonba július végén, a király pedig útban Southamptonból felkereste Leedsben, majd együtt mentek tovább Elthambe és Londonba. Visszafelé, augusztus 11-én, pedig hasonlóképp együtt utaztak, Henrik a flottához, Zsigmond Canterbury-be. 190 „And thanne he [V Henrik] toke the Emperoure [...] to see the lande aboute, [...] and shewid hym Citeis and good tounys, and the rialte and good arayis of pepull that dwellid in hem. Whiche that plesid and likid welle his sight. [...] brought hym to Castellis and maneris, there as all disportis weren, as huntynge and hawkynge in fforestis, parkis [...], and to diuerse Riueris for Whild foule. With that he commendid and preysid [...] [Zsigmond] seid that this lond myght be callid a lond of grete nobley and worthines, and plenteuous of good and riche pepull, and blessid of gouernaunce, with habundaunce of alle worthi comoditeis that longon for a lond." - The English Brat. In: Kingsford, C. L.: English Historical literature i. m. 300. 191 Jún. 30-tól júl. 27-ig tartózkodott Leedsben, 1. Itineraria regum i. m. 100. 192 Gál István: Anglia és Magyarország a középkorban. Bp. 1944. 106. 193 PRO Exchequer: Exchequer of Receipt: Warrants for Issues/Wardrobe Debentures: E 404/32/267. 194 PRO Exchequer: Exchequer of Receipt: Issue Rolls: E 403/624, m.6. 195 Itinerar i. m. 96.; Itineraria regum i. m. 100. - Leedsben annyira jól érezte magát, hogy a canterburyi szövetségkötés után is visszatért oda, aug. 16. és 22. között.
