Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Bárány Attila: Zsigmond király angliai látogatása II/319
áll összhangban a Londoni Krónika értesülése 800 lóról.111 ) 300 hajó bérleti díját biztosította az Exchequer V Henrik magánpénztárából, Dover várnagya pedig felszólítást kapott, hogy foglaljon le mindenféle úszó alkalmatosságot jóval a király megérkezte előtt.112 A későbbi időszak adatait párhuzamként használva megemlíthető, hogy még ennél is nagyobb, 1500 fős kíséretet látszik megerősíteni Csukovits Enikő a király római, illetve Aldásy Antal a milánói látogatása során.11 3 E. Kovács Péter kutatásai szerint a Romfahrt során 1432-1433-ban Luccába 1200, Riminibe 1500-1600, Sienába egészen pontosan 1532, Ferrarába pedig 1000 fővel vonult be a király.114 A zsinatra viszont 700-an kísérték el, de ez feltehetően csak a kíséret magját jelenti, őket fegyvernökök, apródok, csatlósok követhették. Sőt, 600 zsinati követ is a királlyal ment Aragóniába — igaz, egy aragón híradás nyomán tudjuk, hogy ebből csak 300 fő a király saját kísérete, a többi a zsinati küldöttség —, akik utóbb Franciaországba és Angliába is elkísérték, nem tudjuk viszont, a zsinatra érkező magyar követeket is ebben a számban, vagy a királyi kíséretben számolták-e.11 5 Mind a 300 hajó, mind az 1000-1500 fő közé tehető kíséret nagysága rendkívül szokatlan, jóval számosabb, mint amit egy szokványos diplomáciai látogatás kapcsán indokoltnak tekinthetnénk. Egyik-másik forrásunk ki is nyilvánítja azon véleményét, hogy inkább hasonlatos volt ez egy hadjáratra induló sereg behajózásának előkészületeihez, s Zsigmond monumentális entourage-a is inkább egy hadi kompániára emlékeztetett. Zsigmondot Richard Beauchamp, Warwick grófja és Calais kapitánya fogadta már Calais-ben, akiket az angol király meg is bízott azzal, hogy felügyeljék Zsigmond átkelését a Csatornán.116 A reprezentációban V Henrik sem akart elmaradni, hogy Anglia grandeur-jét sugallva gyakoroljon hatást a királyra és kíséretére. Másrészt szüksége is volt Zsigmondra nagyívű politikai 111 Chronique d'Enguerrand de Monstrelet i. m. III. 134.; „com into Engelond with viii c hors" - A Chronicle of London from 1089 to 1483 written in the 15th century and for the first time printed from MSS in the British Museum. Ed. Edward Tyrell, Sir Harris N. Nicolas. (MS Oxford, Bodleian Library, Harley 565 and MS British Library, Cotton, Julius B. i.) London 1827.; „with viii. C. hors" - Chronicon ab Anno 1189 ad 1556 ex Registro Fratrum Minorum Londiae. (Chronicle of the Grey Friars of London) I—II. In: Monumenta Franciscana. Ed. John S. Brewer, Richard Howlett. (Rerum Britannicarum Medii Aevi Scriptores. Rolls Series 4.) London 1858-1882. II. 166. 112 1416. ápr. 7, Westminster: CCR I. Henry V: 1413-1416: 303.; ZsO V 1750. sz.; „Omnes et singulas naves, ac alia vasa quaecumque ..." - Rymer, T.: Foedera i. m. (londoni kiadás) IX. 339. 113 Csukovits Enikő: Egy nagy utazás résztvevői. (Zsigmond király római kísérete). In: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére. Szerk. Csukovits Enikő. Bp. 1998. 11-36.; Aldásy Antal: Zsigmond király viszonya Milánóhoz és Velencéhez római útja idejében. Bp. 1909. 59, 64, 1. még: Wertner Mór\ Zsigmond király magyar kísérete Rómában 1433-ban. Századok 37. (1903) 907-920. - Csukovits közli, hogy az aragón királytól, I. Ferdinándtól Zsigmond eredetileg 400 lovasra kapott salvus conductust, s azt kevesellvén, 1500 lovasra kért engedélyt. Zsigmond párizsi látogatásáról 1. Csernus S.: Francia források i. m. passim. 114 E. Kovács Péter 1000-1500 közé teszi 1433. évi gubbiói kíséretét is, 1. E. Kovács Péter: „A szent koronára! Ez kedvemre telik." Zsigmond császár Luccában. Századok 141. (2007) 355-356.; Uő: L'imperatore Sigismondo a Gubbio. In: Annuario, Studi e documenti italo-ungheresi. Tra magiaristica e italianistica: cultura e istituzioni. Roma-Szeged 2005. 189. 115 Acta conc. Const. III. 445.; 1415. aug, 29, Narbonne: Pere de Falchs Ferdinánd aragón királyhoz - ZsO V 73. sz. 116 Zsigmond 4 napig tartózkodott Calais-ban, ápr. 26. és 30. között (Itineraria regum i. m. 100.). Beauchamp és Zsigmond jó kapcsolatáról 1. Paur István: Levéltári adatok a constanczi egyházzsinat alatt Zsigmond király udvari társaságában volt magyarokról. Magyar Sajtó (1856) 96.
