Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
nek, sőt, apostulatio érdekében fel is terjesztették a pápához. A pápa a kettős jelölés miatt — Jakab mellett a kanonokok másik része, Dezső csanádi püspököt szerette volna érseknek —a pápa azonban elutasította mindkét, Esztergom élére jelölt főpapot. A következő választási fordulóban már nem merült fel Jakab püspök személye,307 s végül Róbert veszprémi püspököt helyezték át Esztergomba. Összességében a nyitrai püspökség a 12-13. század fordulójától tűnik minden szempontból a többi magyar egyházmegyével egyenrangúnak, így suffraganeus püspökségnek, amelynek önálló területe van, főesperesek tartoznak alá, saját jogon szedhet tizedet, birtokai feletti hatalmát nem korlátozta más főpap. Székeskáptalanja, noha a magyar káptalanokat tekintve egyedül álló módon nem rendelkezik préposti javadalommal, az 1220-as évektől bizonyosan hiteleshelyi tevékenységet folytatott.30 8 A prépostság hiánya mellett azonban az is feltűnő, hogy az egyházmegye a 13. század első harmadában a többi suffi'aganeus püspökséghez képest szorosabb kapcsolatot ápolt Esztergommal. A 12. század végéig a nyitrai püspökségnek nem volt önálló területe. Az egyházmegye későbbi területe a 12. században az esztergomi érseki főegyházmegyéhez tartozott és az érsek főesperesei felügyelték. A nyitrai püspökségnek nem volt önálló tizedszedési joga sem. Birtokai voltak ugyan, de birtokjoga korlátozott volt. Székeskáptalanja csonka volt, hiányzott a préposti méltóság. A püspökséget nem tekintették önállónak, főpapja közvetlenül az esztergomi érsek joghatósága alatt állt, és az érsek megbízásából végzett különböző egyházi megbízatásokat, vagy az érsek környezetében találjuk. A 12. század elején létrejött nyitrai püspökség jogállása és funkciója nagyon hasonlított az 1072-ben Gebhard salzburgi érsek által alapított gurki püspökséghez, amely a salzburgi érsekség magánpüspökségeként jött létre. A gurki püspökség egy apácakolostor és templomának átalakításával született meg. Az új püspökség az érsektől alig kapott új birtokot: a korábbi apácamonostor birtokait adták át használatra. Nyitrán egy korábbi társaskáptalan és birtokai jelentették az új alapítás°jövedelmeit. Gurk, és ebben is erős a hasonlóság, szintén az érseki főegyházmegye perifériáján jött létre. Karintia egy távoli, Salzburgból nehezen elérhető területén szervezték meg: ott, ahol félő volt, hogy szétesik az egyházszervezet, vagy más egyházmegyék terjesztik ki joghatóságukat a területre. Gurk vidékén Aquileia és Freising egyházmegyéinek expanziója fenyegetett. Szükséges volt így a salzburgi érsekség jelenlétének erősítésére. Gebhard érsek hangoztatta, hogy a salzburgi főegyházmegye nagy kiterjedése akadályozza abban, hogy főpásztori feladatait megfelelően elvégezze és a pasztoráció érdekében egy segítőre van szüksége. Tervének megnyerte 1070-ben II. Sándor pápát, majd 1072-ben IV Henrik király jóváhagyását is megszerezte. A főegyházmegyén belül egy püspökséget hoztak létre, amely 307 CD III/2. 80-82.; Theiner I. 66.; MES I. 253. 308 Az első fennmaradt nyoma egy 1224-ből származó oklevél tartalmi kivonata. Az első teljes szövegben ránk maradt oklevél 1229-ben kelt (CDSlov I. 254-255., vö. Kurecskó Mihály. A nyitrai káptalan hiteleshelyi tevékenysége a kezdetektől 1269-ig. In: „Magyarok eleiről" Ünnepi tanulmányok a hetven esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk. Piti Ferenc, szerkesztőtárs Szabados György. Szeged 2000. 329-330.
