Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
A szintén szerény anyagi helyzetben lévő váci püspökség is több mint kétszer annyi bevételre tett szert az összeírás szerint.27 5 A püspökség átalakulása, úgy tűnik, hogy nem egyetlen döntéshez köthető, hanem több évtizedes folyamat volt. Megváltozott jogi és anyagi helyzetének kialakítását a 12-13. század fordulóján kiadott oklevelek mutatják. III. Ince pápa tizenöt évvel az első Nyitrának szóló, fennmaradt pápai oklevél után egy újabbat adott ki. A pápa Everardus püspök számára megerősítette az egyházmegye addig jogosan és kánoni módon birtokolt javait. Sőt, a megerősítést kiterjesztette az elkövetkezendő időben főpapoktól, királytól és más előkelőktől kapott vagy más jogos módon szerzett birtokokra. III. Ince azt is megtiltotta, hogy jövőben a nyitrai püspökség birtokai után bárki is tizedet szedjen.276 Egyedülálló a 12. századi magyar egyháztörténetben ez a pápai oklevél. A többi magyar egyházmegye esetében fel sem merült az, hogy közel egy évszázaddal az alapítás után generálisan meg kellene erősíteni a püspökség birtokjogát. Ugyanez a helyzet a tizedszedés esetében. A többi püspökséggel kapcsolatban nem jelentkezett az a probléma, hogy az egyházmegyén belül fekvő birtokai után más főpap szedett volna tizedet. Senki sem kérdőjelezte meg például a veszprémi vagy. akár a pécsi püspök birtokjogát és így a magyar főpapoknak nem is volt szükségük, hogy általánosan a pápával megerősítsék azt. Az egyházmegyén belül pedig természetes volt, hogy a területileg illetékes püspök joga a tizedszedés. III. Ince pápa okleveléből nyilvánvalóan következik, hogy a nyitrai püspökségnek korábban korlátozott volt a birtokjoga és a tizedszedése. A pápai oklevélből az is kiderül, hogy a püspökség anyagi helyzetének rendezése folyamatban volt. Az oklevél egyrészt utal a frissen szerzett birtokokra, másrészt kiderül belőle, hogy további birtokadományokra számított a nyitrai püspökség. A 12-13. század fordulójától több oklevél mutatja a püspökség gazdasági alapjainak kialakítását. A korabeli püspökök — Everardus (Ebenhard), János és Jakab — mindegyike nagy hangsúlyt fektetett új birtokok vásárlására. A 12-13. század fordulóján egy Nadas nevű ember, aki örökös nélkül hunyt el, végrendeletében a Trencsén megyei Mita prédium negyedét a nyitrai egyháznak és püspökének, Everardusnak adta. A birtok határait 1210-ben már János püspök jelöltette ki, aki ugyanekkor hét márkáért Mita prédium egy ekealjnyi másik részét is megvásárolta.277 Ugyanebben az időben kerülhetett a püspökséghez a szintén Trencsén megyében fekvő hat egymással szomszédos föld a Vág folyó mentén, Szkalka (Scala) prédiumban lévő föld, Dvese asszony egykori földje, néhai Buczlaus egykori birtoka, egy másik prédium a trencséni vár előtt, a Ryzoi-i prédium, valamint Bursix prédium. A birtokok magánadományból kerülhettek a nyitrai egyházhoz. Nem voltak még pontosan elhatárolva, sőt, az első háromra a trencséni várnépek is igényt tartottak és pert indítottak értük a király előtt. A nyitrai püspök kérésére az ügyben a király parancsára ítélkező Tamás nyitrai ispán rendelte el a határaik kijelölését.27 8 János püspök 27 ° Suffraganei domini Strigoniensis sunt: [...] episcopus Nitriensis, habens trecentas marcas" - III. Béla magyar király 139. 276 CDSlov I. 97. 277 Uo. 129-130. 278 Uo. 116-117.
