Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
ban. Az immár tizenkét felsorolt egyházmegye közül az utolsó előtti helyre tették Jakabot, ezzel csupán István zágrábi püspököt előzi meg.240 Nyitra megjelenése az említett felsorolásban azonban nem jelenti azt, hogy ettől kezdve következetesen minden alkalommal szerepeltetik, de több-kevesebb rendszerességgel már megnevezik Jakabot,24 1 sőt, az őt követő Ádám,24 2 Miklós,24 3 Vince244 püspököket is. A tanú-, majd méltóságnévsorok azt mutatják, hogy a királyi okleveleket készítő királyi kápolnában, majd a 12. század végétől a kancelláriában dolgozó klerikusok számára nem tűnt a többi magyar főpappal egyenrangúnak a nyitrai. Másrészt az is nyilvánvaló, hogy a 12. században a nyitrai püspök nagyon távol volt a királyi hatalomtól. A korai, még a személyes jelenlétet is igazoló tanűnévsorok idején a nyitrai püspök nem voltjelen a fontos királyi döntéseknél. A 13. század első negyede után figyelhető meg ezen listák alapján, hogy a nyitrai püspököt is számon tartották a királyi udvarban, illetve a királyi kancelláriában.24 5 Tanulságos a királyi oklevelek után a korabeli főpapi oklevelek tanúnévsorait is áttekinteni. A 12. századból kevés főpapi oklevelet ismerünk. Ezek közül az a legjelentősebb, amelyet Martirius esztergomi érsek adott ki és benne hetven falu tizedét engedte át az esztergomi székeskáptalannak. Már maga az oklevélben szereplő hatalmas érték, valamint az adomány talán még szokatlan volta is megkívánta, hogy a tizedek átadása minél nagyobb támogatással, illetve jóváhagyással történjen. Martirius érsek ezért arra törekedett, hogy döntését a teljes magyar főpapi karral is elfogadtassa. Sejthették a magyar püspökök, hogy az esztergomi adomány máshol is mintául szolgálhat a későbbiekben. így benne a püspök és kanonokjainak kapcsolata, az egyházmegyék jövedelmeinek lehetséges felosztási módja is felsejlett. A jogügyletbe ezért az összes magyar főpapot be kívánták vonni, legalábbis előttük, tanúságuk mellett akarták megvalósítani. Ezt bizonyítja, hogy az egyháziakat tekintve — az oklevelet kiadó Martirius érseket is ide számolva — mind a tizenegy főpapot felsorolták, sőt, négy prépostot is megemlítettek.24 6 Feltűnő: ha az összes püspököt meghívták az eseményre, akkor miért éppen a nyitrai nem szerepel a jelenlévők között, pedig úgy tűnik, hogy ő volt a leginkább érintve az ügyben, mivel a hetven emlí-240 RA 405. sz. 241 Jakabot 1224 után 1229-ben említik (RA 451. sz.) újra, tehát 13 egymást követő méltóságnévsorban nem említik. Ezt követően újabb 11 méltóságnévsorban hiába keressük, de 1233-ban megint megnevezik (RA 510. sz.), sőt a következő évben, 1234-ben újra szerepel (RA 529. sz.), noha előtte három listából megint hiányzott. Egy ismeretlen tartalmú 1233 körüli királyi oklevél méltóságnévsora is említi Jakabot, de a lista nyilvánvalóan hibás másolat: két püspök neve is rosszul szerepel benne (RA 510. sz.). 242 1234 után egymást követő 15 méltóságnévsorban nem szerepel Nyitra. 1244-ben kiadott oklevél említi újra, de már Ádám püspököt (RA 769. sz.). Ezután hat oklevélben nem találjuk a nevét. Ádámot 1252-ben vették fel újból a listára (RA 979. sz.). 243 A 13. század közepén a királyi oklevelekben nagyon ritkán fordul elő méltóságnévsor. 1252 után a következő ilyen listában, 1254-ben azonnal szerepel a nyitrai püspök, Miklós (RA 1011. sz.). 244 Az 1254-ben említett méltóságnévsor után a harmadik ilyen listában, 1268-ban bukkan fel újra nyitrai püspök, Vince (RA 1577. sz.). 245 Szentpétery Imre: Magyar oklevéltan. Bp. 1930. 104. 246 CDSlov I. 79.
