Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
A cseh egyházszervezet mellett talán a wroclawi püspökség is igényt formálhatott bizonyos északnyugat-magyarországi területekre. Ali. század közepén újjászervezték a sziléziai püspökséget és a területéhez tartozónak tekintettek egy Trecen nevű vidéket, amelyet Trencsénnel szoktak azonosítani.20 1 Úgy tűnik, hogy a 11. század végén Szilézia délkeleti, Morvaország északkeleti és a Felvidék nyugati részén létezett egy olyan terület, amelynek egyházi hovatartozása még bizonytalannak tűnt. A cseh, a magyar és a lengyel egyházszervezet alapvetése a 10. század végén illetve all. század elején történt meg. Az említett terület ekkor még jobbára lakatlan vagy gyéren lakott vidék volt. A terület benépesülésének megindulásával az egyházszervezet kialakításának igénye is jelentkezett. A Kárpát-medence északnyugati határvidékén, illetve a vele határos területen a cseh és lengyel püspökségek igényekkel léptek fel.202 Mindez szükségessé tette, hogy a megyerendszer kitolása mellett, amelyet Trencsén megye 12. század eleji megszervezése mutat,20 3 a magyar egyház jelenlétét is erősítsék. A növekvő népességszámból fakadó pasztorációs igényeket pedig ki kellett elégíteni, az új települések, illetve templomok ellenőrzését az Esztergomtól távoli területeken is meg kellett oldani. A 12. század elején összekapcsolódtak a Felvidék egyházi és világi igazgatásának átalakításában Kálmán király és Lőrinc esztergomi érsek érdekei. A hercegséget felszámolni akaró király és a magyar egyház jelenlétét északnyugati határvidéken erősíteni akaró érsek egyaránt érdekelt volt a nyitrai társaskáptalan átalakításában. Az együttműködést megkönnyítette, hogy Kálmán trónra kerülése előtt püspök volt. Járatos volt az egyházjogban és jól ismerte a magyar egyházszervezet problémáit. Általában is kimutatható uralma alatt a király és a püspökök szoros együttműködése, amelyet a magyar egyház 12. századi történetét meghatározó Kálmán-kori törvények és zsinati határozatok, vagy a Hartvik-féle István legenda elkészítése is bizonyít. Lőrinc érsek pedig komoly befolyással rendelkezett Kálmán politikájára és egyik legfőbb támasza volt az uralkodónak.20 4 A nyitrai társaskáptalan átszervezésének kronológiája a következőképpen rekonstruálható. A Kálmán király uralkodásának első éveiben, talán 1100 körül kiadott első törvénykönyv Nyitrát még nem tekinti püspökségi központnak, hanem csak társaskáptalan működött ott.20 5 A zobori bencés apátság birtokait 201 IV Adóiján pápa 1155-ben a wroclawi püspökség száraára kiadott oklevele említi a sziléziai egyházmegye alá tartozó területeket, köztük „Trecen"-t. Az oklevélben többek szerint all. századi állapotok tükröződnek. A Trecen nevű terület azonosítása Trencsénnel azonban kérdéses, 1. Fügedi E.\ Középkori település és egyházi szervezet i. m. 124.; Marsina, R.: O Nitrianskom biskupstve i. m. 27-32.; Regesta pontificium Romanorum II. Ed. Philippus Jaffé. Lipcse 1888. 109. (JL. 100040.); az oklevél kiadását 1. Johann Heyne: Dokumentirte Geschichte des Bisthums und Hochstiftes Breslau I. Breslau 1860. 105. 202 a prágai püspökség terjeszkedésére utal Nyitra alapításánál Török József (Török József: A 12. század magyar egyháztörténete. Bp. 2002. 21.). 203 Trencsén várát először 1111-ben említik és vámjából a zobori apátság részesedett. Kristó Gyula szerint a megye felállítása a 11-12. század fordulóján történt szoros kapcsolatban a nyitrai püspökség létrehozásával, 1. Kristó Gy.: A vármegyék kialakulása i. m. 350-352. és 363. 204 Koszta László: Lőrinc 1105-1116. In: Esztergomi érsekek 1001-2003. Szerk. Beke Margit. Bp. 2003. 36-42. 205 Závodszky L.: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények i. m. 186.
