Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
biztosítása érdekében Nyitrának kulcsszerepe volt. Mindez szinte predesztinálta, hogy a település katonai és politikai szempontból háttérbe szorítsa Bihart. Nyitra előtérbe kerülésében András király és Béla herceg kapcsolatában történt változás is szerepet játszott. Az 1050-es évek végén a korábbi jó viszonyt komoly feszültségek váltották fel, miután I. András kiegyezett IV Henrik német uralkodóval és a szövetséget dinasztikus házassággal is meg kívánták erősíteni. I. András fiát, Salamont eljegyezték IV Henrik testvérével, Judittal. Az eljegyzés feltétele Salamon trónutódlásának biztosítása volt. Ennek érdekében, német mintára még gyermekként megkoronázták Salamont és így társuralkodóvá tették 1057-ben. Salamon megkoronázása egyben az 1040-es évek végén kialakított belső hatalommegosztást is megváltoztatta, amely egyik fontos eleme a németellenesség mellett, Béla herceg trónutódlásának elismerése volt. I. András és Béla herceg együttműködése, amely az 1050-es évek közepén még szilárd volt,12 9 felbomlott és viszonyuk ellenségessé vált. Béla herceg nyíltan a hatalomra tört.13 0 Ez pedig erősítette Nyitra szerepét. A lengyel támogatás lehetőségének hátterén túl Nyitráról könnyebb volt elérni a magyar királyság központjait, Esztergomot és Székesfehérvárt, és érvényesíteni a herceg hatalmi igényeit. A két hercegi székhely közül így az 1050-es évek végére Nyitra lett a hercegi udvartartás központja. Nyitra növekvő jelentőségét a vár teljes kiépítése és a falrendszer megerősítése is bizonyítja.13 1 Ezzel szemben, úgy tűnik, hogy a bihari földvárt az 1068-as besenyő, majd az 109l-es kun betörés következtében komoly károk érték, s az erősséget már soha sem állították helyre teljes mértékben.132 1064-ben Salamon király és az elhunyt I. Béla fia, Géza herceg kiegyezett. Belátták, hogy a kiegyenlített erőviszonyok miatt egyik fél sem képes felül kerekedni. Újra megosztoztak a hatalmon és visszaállították az I. Béla rövid uralkodása (1060-1063) alatt megszüntetett dukátust. Géza azonban nem egyedül irányította a hercegséget, hanem a bihari részek élére testvérét, László herceget állította. A két testvér megegyezése kifejezésre juttatja, hogy az idősebbik, Géza a hercegség elsőszámú vezetője, aki a minden szempontból fontosabb Nyitra vidékét tartotta közvetlen irányítása alatt.13 3 Henriket segítette Péter király trónra való visszahelyezésében, majd az 1051. évi német támadásban is szerepet vállalt, végül röviddel halála előtt, 1055-ben Magyarország elleni hadjáratra készült, 1. Krzemienska, B.: Die Rotunde in Znojmo und die Stellung Mährens 18-21.; Makk Ferenc: A magyar külpolitika. Szeged 1996.2 (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 2.) 63-67.; Miroslav Lysy: Politika ceského knie ata Bretislava I. (1035-1055) voci Uhorsku. Historicky casopis 52. (2004) 451-468.; Richard Pra ak: Szent István és az Árpád-házi királyok képe a régi cseh irodalomban. In: „hol vagy István király ?" A Szent István hagyomány évszázadai. Szerk. Bene Sándor. Bp. 2006. 292. 129 Az 1055. évi tihanyi alapítólevélben még szinte társuralkodóként szerepel Béla herceg András király mellett, 1. DHA I. 152. 130 Makk Ferenc: Megjegyzések I. András történetéhez. In: Uő: A turulmadártól a kettőskeresztig. Szeged 1998. 140-142. 131 Bednár, P. - Samuel, M.: Entwicklung der Befestigung der Nitraer Burg i. m. 332-337. - A 11. századi nyitrai vár lokalizálásának és építésének időpontjára vonatkozó problémákra 1. Bóna /.: Az Árpádok korai várai i. m. 35-37. 132 Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. I. 603.; Kordé Zoltán: Bihar. In: KMTL 103. 133 a Krónika magyoródi csatáról szóló beszámolójából is kitűnik ez, 1. SRH I. 388-389.
